K&H: négyéves mélypontján az utazásra szánt költéseink

Jóval kevesebbet költenének idén a belföldi vagy külföldi utazást tervezők: a 183 ezer forintos átlagösszeg négyéves mélypontot jelent. Ebből az összegből egyébként átlagosan két fő menne pihenni - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Az utazást a legtöbben a megtakarításaikból, jövedelmükből finanszíroznák, de 10-ből 3-an a SZÉP kártyájukon található összeggel is számolnak.

A 30-59 éves magyarok több mint fele, 57 százaléka tervez idén belföldi kirándulást vagy maximum 4 éjszakás hosszú hétvégét. Hosszabb belföldi pihenést viszont már csak 36 százalék tart valószínűnek. A külföldi kikapcsolódást tervezők aránya ennél jóval alacsonyabb: kevesebb mint 4 éjszakás külföldi utazással 21 százalék, ennél hosszabb vakációzással pedig mindössze 16 százalék számol – derült ki a K&H biztos jövő felmérésének első negyedéves adataiból.

Lényegesen kevesebbet költenének nyaralásra

Azok, akik idén valószínűleg elmennek nyaralni, átlagosan 183 ezer forintot szánnának a pihenésre. Ez az összeg jóval, mintegy 65 ezer forinttal elmarad a 2020-ban mértnél, de 21 ezer forinttal kevesebb a tavalyelőttinél is. A férfiak egyébként sokkal magasabb összeget említettek, mint a nők, de az átlagérték a budapestiek körében volt a legmagasabb, ők 289 ezer forintot költenének idén a kikapcsolódásra, míg vidéken élőknél az átlag jóval 200 ezer forint alatt volt. Azok, akik már nagyon várták a korlátozások feloldását, szintén többet költenének rá. Az említett összegekből pedig a legtöbben kettesben utaznának.

„Az emberek alig várták, hogy a feltételek kedvezőek legyenek, visszatérjen minden a régi kerékvágásba és szabadon utazhassanak. Bár szemmel látható, hogy az idén kevesebb összegből tervezünk majd utazni és leginkább belföldön maradunk, az utasbiztosítás fontosságát fokozottan hangsúlyozzuk. Érdemes külön odafigyelni az útlemondással kapcsolatos feltételekre, amelyek a járványhelyzet visszavonulásával is fontosak lehetnek” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: „Javasoljuk ellenőrizni, hogy az úticélunk szerepel-e a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nem javasolt országok listáján, melynek biztosítási szempontból is fontos szerepe van.”

A kutatásból az is kiderült továbbá, hogy a nyaralásra fordítandó összeg éves szinten azoknál csökkent a legkisebb mértékben, akik egyedül tervezik a nyaralást. Ők erre átlagosan 142 ezer forintot szánnak. A kétfős utaknál a 183 ezer forintos átlag négyéves mélypontot jelent, míg a háromfős utaknál a most mért 156 ezer forint az eddigi, 2018 óta mért legalacsonyabb érték, de a négyfős és ötfős utazásoknál is szintén jelentős a visszaesés a rendelkezésre álló büdzsében.

 Saját jövedelem, SZÉP kártya

Az utazásra fordítandó összeget a legtöbben, a megkérdezettek 66 százaléka döntően saját jövedelemből, megtakarításból teremti elő. Családtagok hozzájárulását mindössze 15 százalék veszi igénybe jelentősebb mértékben. A nyaralás finanszírozásához a banki kölcsön mindössze a megkérdezettek 6 százalékánál jöhet számításba, míg a SZÉP kártya 29 százalék számára jelentős szempont.

Trambulinboom és kertibútor-dömping

A koronavírus-járvány a mindennapokat is jelentősen átalakította, a magyarok 16 százalékánál alakítani kellett a lakásokon, hogy az minden funkciót el tudjon látni. 14 százalék vágott bele felújításba, 7 százalék vásárolt új bútorokat, 17 százalék dekorált és 14 százalék pedig átrendezte a lakást – derült ki a JYSK üzletlánc reprezentatív felméréséből. Azok, akik járványidőszakban szereztek be új bútorokat jellemzően 50 ezer forint alatti összeget költöttek erre. Bútort továbbra is a legtöbben személyesen vásárolnak, mindössze 20 százalék teszi ezt online. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 73 százaléka szerint az otthoni környezet befolyásolja a lelki állapotukat is. A cég az átalakuló otthonok és a lelki állapot közti összefüggésre Dúll Andrea környezetpszichológus segítségével adott a választ.
A koronavírus-járvány alatt hosszú időt töltöttek a korlátozó intézkedések miatt az otthonaikban a magyarok, amely sokaknál egyszerre vált munkahellyé, iskolává vagy éppen edzőteremmé.

A JYSK üzletlánc reprezentatív kutatása arra kereste a választ, hogyan alakították át az életterüket, otthonaikat a karantén alatt a magyarok. A felmérésből kiderült, 84 százaléknak nem vagy többnyire nem okozott gondot, hogy a karantén alatt össze volt zárva a család. Mindössze 16 százaléknak jelentett csak komoly nehézséget, hogy összezárva kellet töltenie az időt. A nemek között egyébként nem volt lényeges különbség, azonban azok közül, akik egyáltalán nem érezték problémának az összezártságot a többség nő volt (42 százalék szemben a 38 százalékkal).

Felújítás, dekorálás, átrendezés
A kijárási korlátozások alatt azonban a megkérdezettek 16 százalékánál alakítani kellett a lakásokon, hogy az minden funkciót – otthoni munkavégzés, oktatás - el tudjon látni. 14 százalék pedig belevágott a régen tervezett felújításba, 7 százalék vásárolt új bútorokat, 17 százalék dekorált és 14 százalék átrendezte a lakást. Új bútorokat leginkább a 18-39 évesek vásároltak, és ők voltak a legtöbben, akik átrendezték a lakásukat. Felújításokat pedig leginkább a 60 évnél idősebbek végeztek. A megkérdezettek több mint fele azonban a koronavírus-járvány miatti bizonytalan gazdasági helyzetben „válságüzemmódra” kapcsolt, és igyekezett megtakarítani a költekezés helyett.

50 ezerért dekoráltak a legtöbben, sláger lett a kerti bútor és a trambulin
A kutatásból az is kiderült, hogy azok, akik vettek ebben az időszakban új bútorokat, kiegészítőket 30 százaléka 50 ezer forint alatt költött erre, 10 százalék 50 ezer forint és 200 ezer forint között vásárolt, míg mindössze 6 százalék szánt több mint 200 ezer forintot erre a célra, leginkább a 40-59 éves korosztály. Bútort továbbra is inkább személyesen vásárol a megkérdezettek 45 százaléka, különösen az idősek vagy alapfokú végezettséggel rendelkezők. Mindössze 20 százalék az, aki bútort (leginkább a 40-59 évesek), és 25 százalék, aki lakberendezési tárgyakat vesz online. Ha pedig lakberendezésről van szó, a magyarok számára az első helyen a praktikusság második helyen pedig az ár szerepel. Ezután következik a kényelem, a funkcionalitás és csak utolsóként a dizájn. Utóbbi egyébként leginkább a városi, 40-59 évesekre jellemző.

„A vírus megjelenésével átalakultak a mindennapok, az elmúlt időszakban ezért elsősorban azoknál a termékeknél látunk kiugró növekedést, amelyek szükségesek voltak a megváltozott hétköznapok során. A járvány kezdetekor, a 2020 márciusától érvényben lévő korlátozások miatt csökkent, majd május és július között viszont jelentősen megugrott a forgalom az áruházainkban. A 2019-2020-as pénzügyi évben az árbevételt nézve leginkább a kerti bútorok és a beltéri bútorok növekedtek, 22 és 16 százalékkal. A JYSK pedig összességében 51,4 milliárd forint árbevételt ért el, amely több mint 13 százalékos növekedést jelent az előző pénzügyi évhez képest. A 2020-2021-es, még nem teljes pénzügyi évben, idén júniusig újra a kerti bútorokból, valamint lakberendezési és dekorációs cikkekből származó árbevétel nőtt a leginkább, 16 és 15 százalékkal” – mondta Szimeiszter Sándor, a JYSK Magyarországért, Ausztriáért, Görögországért felelős country managere.

Szimeiszter Sándor hozzátette, hogy a járvány hatására tavaly és idén is két számjegyű növekedést produkáltak a függönyök, és a tavalyi évben háromszorosára nőtt a trambulinokból származó bevétel, hiszen a gyerekek nagy része szintén otthon maradt. De az otthoni munkavégzés és tanulás miatt az irodaszékek és irodabútorokból származó bevétel is jelentősen nőtt.

Otthon és a lelkiállapot
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 73 százaléka szerint az otthoni környezetnek, a bútoroknak, a dekorációnak, a lakás állapotának nemcsak funkcionálisnak kell lennie, de ezek befolyásolják a lelki állapotukat is. Ezt leginkább a budapestiekre és a fiatalabb korosztályra, a 18-39 évesekre igaz.

JYSK kutatását értékelve Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének vezetője elmondta: „Az otthon pszichológiai értelemben elsődleges territórium, vagyis a pszichológiailag hozzánk legközelebb álló tér, amelyet egyénileg és családilag is leginkább személyre szabunk. Ez az erős lélektani birtoklásérzet és kontroll adja az otthon egyik legfontosabb pszichológiai jelentését. Ezt az élményt kellett újrakalibrálni járvány alatt és várhatóan az „új normális” időszakban is számolnunk kell azzal, hogy – bár sok esetben a fizikai térhatárok továbbra is változatlanok maradnak –, a pszichológiai térélmény változik. Érdemes megértenünk és megtanulnunk a terek és bennük az emberek új, flexibilis pszichológiai kapcsolatrendszerét – ez a járványhelyzet egyik hozadéka lehet”.

A JYSK adatai is azt mutatják, hogy a 2020-as tavaszi időszakban több olyan terméknél is megnőtt a kereslet, amelyekkel otthonosabbá tehetőek a lakások: a lakberendezési termékek közül például a gyertyákból származó árbevétel például 28 százalékkal, az ágytakarók esetében 23 százalékkal, a képkereteknél pedig 20 százalékkal nőtt.

lemaradásban a magyar vállalati szektor a big data területén

A járvány okozta gazdasági válság utáni kilábalásban főszerepet
kap az innováció, de ezen a téren felemás kép rajzolódik ki Magyarországon – derül ki a K&H
most elindított innovációs indexéből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevétellel
rendelkező magyar cégek innovációhoz való hozzáállását és terveit mutatja be. A magyar
vállalatok a járvány hatására előre menekülnek: tízből négyen jelentek meg új termékkel vagy
szolgáltatással az elmúlt 2 évben, amelyek az árbevétel ötödét adták. A magyar cégek 45
százaléka viszont a digitális transzformációt nem tartja fontosnak, tízből hat cég nem hajtott
végre digitális fejlesztést az utóbbi két évben. Egyelőre kevesen foglalkoznak nagy
mennyiségű adatok feldolgozásával és a mesterséges intelligencia alkalmazásával is.

„A K&H felmérése hiánypótló: a most elindított innovációs index időről időre megmutatja, hogy hol áll
a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság főszereplői milyen fejlesztésekkel
készülnek a jövőre” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációkért felelős vezetője. A kutatás
keretében 360, a magyar magánszektor 32 ezer vállalatát reprezentáló, 300 millió forintot meghaladó
árbevételű cég nyilatkozott az innovációs, digitális lépéseikről és terveikről.

Közepes alá
Első alkalommal összességében a közepesnél gyengébb teljesítményt mutat a K&H innovációs
indexe, amely az idei első félévben 31 ponton zárt. A vállalatméret szerinti bontás alapján a
legnagyobb - 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű - vállalatok érték el a legjobb eredményt, 38
ponttal. A leginnovatívabb ágazatok közé tartozik az ipar és a szolgáltató szektor, a mezőgazdaság
az ágazati bontás szerint a sor végén foglal helyet.

Kedvező viszont, hogy a magyar cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt.
Összességében a megkérdezett vállalatok 43 százaléka vezetett be új terméket vagy szolgáltatást
az elmúlt két évben, a legnagyobb cégeknél ez az arány elérte a 70 százalékot. Az innováción
alapuló új termékek és szolgáltatások az éves árbevétel közel ötödét adták. Így érthető, ha a cégek
42 százaléka tervezi újabb termék vagy szolgáltatás piacra dobását a következő egy év során.

Lemaradásban
Németh Balázs rámutatott: „az eredményekből az olvasható ki, hogy sok cég előremenekül, új
termékek bevezetésével, automatizálással, digitális innovációval próbálja ellensúlyozni a válság miatt
kieső bevételeket.” Beszédes viszont, hogy a válaszadó cégek mindössze 36 százaléka tartja
fontosnak a digitális átállást, 45 százalékuknak ez jelenleg nem lényegi kérdés. A kutatásban is
tetten érhető a téma felemás megítélése: míg a vállalatok kétharmada a szektorában az átlagosnál
innovatívabbnak vallja magát, csak minden nyolcadiknak van írott innovációs stratégiája, és a
működési költségüknek átlagosan 5%-át - a cégek fele alig 1%-ot - költik digitalizációra.
Németh Balázs hangsúlyozta: „a magyar vállalati szektor lemaradásban van az úgynevezett big data
területén, azaz a nagy mennyiségű adatok feldolgozását tekintve, mindössze 10-20 százalékuk foglalkozik ezzel”. A cégek mindössze 5-10 százaléka használ valamilyen mesterséges intelligencián
alapuló alkalmazást, a többiek nem is terveznek ilyen megoldásokkal.

A vállalatok leginkább forráshiány miatt nem fektetnek az innovációba, sokan attól tartanak, hogy
nem térül meg a befektetés. A K&H innovációs vezetője szerint ezen enyhíthet, hogy az elmúlt
időszakban sorra jelennek meg a kedvezményes, akár államilag is támogatott finanszírozási
eszközök. Az új források gazdaságba áramlása pedig segíthet az innovációs folyamatok
felgyorsításában, így a hazai vállalati szektor nemzetközi felzárkózásában – fejezte be Németh
Balázs.

Hatással van az élelmiszerekre és a közlekedésre - mi az?
Kevesebb permetezőszer, egészségesebb élelmiszerek, biztonságos közlekedés. Első
látásra ezek távol vannak egymástól, de a műholdakon keresztül mégis szoros
kapcsolatban állnak. A mezőgazdaságban ugyanis ma már olyan csúcstechnológiás,
sokszor önvezető gépek végzik a munkát, mint amilyenek lassan az utakon is
megjelenhetnek. A közös bennük, hogy mindegyiket GPS-szel irányítják, vagyis a
műholdakról érkező jelekre van szükségük, az előrelépés pedig az, hogy az eddiginél
pontosabb lesz a GPS az Európai Űrügynökség támogatta magyar beruházásnak
köszönhetően. Ez a mindennapokra is hatással lesz, például a boltokban
egészségesebb élelmiszerek kerülhetnek a polcokra.
Mi köze van egymáshoz az egészségesebb élelmiszereknek és a GPS-nek? A modern
mezőgazdaság világában szoros kapcsolatban állnak. A visszafogottabb vegyszerhasználat
ugyanis sokszor a táblagépről szoftveresen irányítható, önmagukat kormányzó, majdnem
teljesen automatizált, szántóföldeken dolgozó gépeknek köszönhető. Ezek irányításában
pedig ugyanúgy a GPS-é a főszerep, mint az autók útvonaltervezőjében.
„A számítógépekkel vezérelt eszközök - többek között - megtalálják a jobban termő pontokat,
tehát javulhat a hozam, így összességében a növénytermesztés, az agrárgazdálkodás is
hatékonyabbá válik. Ráadásul az automatizációnak köszönhetően kevesebb vegyszerre van
szükség, hiszen ugyanazt a pontot csak egyetlenegyszer permetezi a gép. Ezeknek a
gépeknek a hatékonysága nagyban függ a helymeghatározás pontosságától. Ezen a téren
most jelentős lesz a fejlődés” – mondta Harsányi Zsolt, a magyar piac egyik legnagyobb
mezőgazdaságigép-forgalmazója, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője.
Űrügynökség és az élelmiszerek
Az újítás lényege az országos lefedettségű, úgynevezett RTK korrekciós jelszolgáltatás,
amelyet az AXIÁL Kft. - az Infobex Kft.-vel együttműködve - az Európai Űrügynökség anyagi
támogatásával épít ki. Ez a hálózat a földi navigációt biztosítja, amely többek között a
mezőgazdaságban használt automatizált gépeket segíti az akár centiméterre pontos
helymeghatározásban.
„A digitális mezőgazdaság egyértelműen az a terület, ahol a leggyorsabb a technológiai
fejlődés. Ennek infrastrukturális hátteréhez pedig hozzátartozik az országosan elérhető, nagy
pontosságú helymeghatározást biztosító úgynevezett RTK hálózat is. Az augusztusra
megújuló RTK korrekciós szolgáltatás országos lefedéssel GPS, GLONASS, Galileo és
BeiDou műholdas rendszerek kódjára épülő korrekciós jelet fog szolgáltatni. Számunkra,
európai felhasználók számára, az EU felügyelete alá tartozó Galileo hozzáférhetősége jelenti
a legnagyobb áttörést, hiszen műholdas rendszerének jeleit használva kevéssé vagyunk
kiszolgáltatva a más földrészek fennhatósága alá tartozó egységek üzemeltetőinek” – tette
hozzá Harsányi Zsolt.

Jobban tudnak közlekedni a drónok és az önvezető autók
A szolgáltatásnak köszönhetően természetesen nemcsak a mezőgazdasági gépek, hanem
például az önvezető autók és a drónok is pontosabban tudnak majd közlekedni. Harsányi
Zsolt hozzátette: „Gondoljunk csak arra, hogy egy városban közlekedő önvezető autónak ki
kell kerülni a járdákat, pontosan kell megállnia, fordulnia. Ehhez műholdas
helymeghatározásra van szüksége. A városokban azonban a magas épületek kitakarhatják a
műhold jeleit.”
Az új RTK korrekciós szolgáltatás akár a duplájára emeli az egyidejűleg észlelhető műholdak
számát, ez pedig jelentős előrelépést jelent a műholdról irányított járművek esetében is,
legyen szó önvezető traktorról vagy éppen személyautóról.

Jelentősen nőtt a nyugdíjas évekre takarékoskodók száma

Egyre többen készülnek tudatosan az időskorukra – közölte a
K&H. A társaságnál az idei év első négy hónapjában 43 százalékkal több nyugdíjbiztosítási
szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, amiben a bázishatás – azaz a koronavírus-
járvány tavalyi megjelenése miatti óvatosság – is szerepet játszott. A nyugdíjbiztosítások
állománya pedig a múlt év végéhez képest több mint 6 százalékkal nőtt.
Megugrott a nyugdíjas éveikre tudatosan készülők száma, akik aktív éveikben való
takarékoskodással az állami nyugdíj mellett extra jövedelmet szeretnének maguknak biztosítani.

Plusz 43 százalék
Ezt mutatják a K&H legfrissebb adatai: 2021 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához
képest 43 százalékkal többen kötöttek nyugdíjbiztosítást a társaságnál. Ebben fontos szerepet játszik
az öngondoskodásra való nyitottság mellett a nyugdíjbiztosításokhoz járó állami támogatás, ami a
befizetett díj után évente 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adókedvezményt jelent a
gyakorlatban.

A növekedésnek köszönhetően a tavalyi év záróállományához képest idén április végén már 6
százalékkal több nyugdíjbiztosítási szerződést kezelt a K&H.

45 ezren számolták ki
Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője
hozzátette: „A legújabb adatokból az látszik, hogy a járvány okozta bizonytalan helyzet miatt egyre
többen tartják fontosnak, hogy felkészüljenek az időskorukra és megfelelő anyagi háttérrel vágjanak
neki a nyugdíjas éveiknek. Különösen fontos, hogy a fiatalabb korosztály is egyre nyitottabb az
öngondoskodásra, a jövő tudatos tervezésére. Ezt mutatja, hogy bár a teljes nyugdíjbiztosítási
szerződésállományunk több mint 17 százalékát adják a 35 év alattiak, a 2021-es új kötések esetén
már közel 20 százalékos a részesedésük.”

A szakember szerint abból is látszik, hogy egyre többen érdeklődnek a nyugdíjbiztosítások iránt,
hogy a társaság nyugdíjkalkulátorával 45 ezer alkalommal számolták ki az érdeklődők, hogy a
jelenlegi szabályok és kilátások szerint mekkora nyugdíjra számíthatnak alapesetben és mennyivel
tudnák kiegészíteni a jövedelmüket egy nyugdíjmegtakarítás segítségével.

Tízből négyen a nyaralás alatt a lakásban lévő értékeiknek
ideiglenesen más helyet keresnek – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. Távfelügyelettel
rendelkező riasztóval a megkérdezettek 17 százaléka rendelkezik, az otthoni lámpák
automatikus kapcsolgatásának lehetőségével 15 százalékuk él. Viszonylag alacsony, 11
százalékos azoknak az aránya, akiknek az otthonában már keletkezett kár nyaralás során.
Bár a pandémia több szempontból is felülírta az ide nyári terveket, azonban rövidebb, hosszabb,
főként belföldi kikapcsolódásra a lakosság nagy részének lesz lehetősége. A nyaralás során
biztonságban kell tudni a lakóingatlant, ezt az érintettek különbözőképpen teszik meg – áll a K&H
biztos jövő felmérésében, amely azt vizsgálta, hogy a 30–59 éves korosztály tagjai hogyan készítik
fel otthonaikat a távollétre.

Postaláda-ürítés, viráglocsolás, odaköltöztetés
A kutatás szerint a legtöbben a postaládát menedzselik: a megkérdezettek 72 százaléka mondta azt,
hogy a nyaralás ideje alatt az ismerősük rendszeresen üríti a postaládát. 71 százalékuk pedig
odaadja a lakáskulcsot egy családtagnak vagy barátnak, ezzel egyúttal lefedve az ingatlan
felügyeletét is a távollét alatt. „Sok alternatív megoldás létezik a biztosításokon túl is az otthonunk
őrzésére, azonban fontos látni, hogy teljes védelmet és a károk megtérítését ezektől a megoldásoktól
nem várhatjuk. Ne feledjük, hogy az az összeg, amit egy évben biztosításra költünk – legyen az
utasbiztosítás vagy lakásbiztosítás – talán egy fő néhány napi szállásának árával vetekszik, azonban
az a tudat, hogyha valami még sincs rendben, a kárunkat megtéríti a biztosító, óriási nyugalmat
kölcsönöz a pihenés alatt. A lakásbiztosítás természetesen nem csak a betörések esetén nyújt
fedezetet, hanem sok más mellett olyan, a káresetek zömét adó, váratlan helyzetekben is, mint a
minden nyáron előforduló heves viharok, jégesők.” – tette hozzá Kaszab Attila, a K&H Biztosító
vezérigazgató-helyettese.

A válaszadók 41 százaléka biztosabbra megy, az otthoni értékeknek ideiglenesen másik helyet
keres. Mindössze 17 százalékuk mondta azt, hogy ismerőst költöztet az otthonába, amíg a nyaralás
tart. Sima – távfelügyelet nélküli – riasztóval a megkérdezettek 25 százaléka védi a lakóingatlanát, ez
inkább a budapestiekre és a magasabb végzettségűekre jellemző. A távfelügyelettel ellátott riasztót
pedig a válaszadók 17 százaléka említette. Lehetőség van arra is, hogy a nyaralás során az otthoni
lámpákat egy automata kapcsolgassa, ezzel jelezve, hogy nem üres a lakás. Ezt a megoldást 15
százalék alkalmazza. Szerencsére a túlnyomó többség, mintegy 89 százalék, az eddigi nyaralások
során nem tapasztalt káreseményt. Tehát a válaszadók alig több mint 10 százaléka szenvedett kárt,
esetükben is jellemzően a vihar okozott problémát.

2
A K&H összefoglalójából kiderül az is, hogy a társaság lakásbiztosítási károkhoz köthető kifizetések
összege idén május végén 16 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, az átlagosan
kifizetett kárösszeg pedig 70 000 forint körül mozgott.

A lakásfelújítás, mint konkrét hitelcél került egyre inkább fókuszba a hiteligényléseknél az év első felében – közölte a K&H. A felújításra igényelt jelzáloghitelek 63 százalékát már az idén februártól elérhető államilag támogatott otthonfelújítási kölcsön adja. Egy-egy otthonelújítási hitel esetében az átlagos kölcsönösszeg 5,2 millió forint. A személyi kölcsönöknél is egyre nagyobb a lakáskorszerűsítők aránya.  

Gyorsan népszerűvé vált az otthonfelújítási programban elérhető államilag támogatott hitel a K&H -nál – közölte a pénzintézet. A legújabb adatok szerint a felújítási céllal felvett jelzáloghitelek 63 százalékát adták a támogatott lakásfelújítási kölcsönök májusban, míg a fennmaradó részét a piaci alapú jelzáloghitelek. 

több mint 5 millió

Május végéig otthonfelújítási hitel iránt kb. 1500-an érdeklődtek, több mint ezer esetben pedig már elindították az igénylést, 350 érintettnek pedig folyósították is a közel 2 milliárd forint kölcsönösszeget a K&H-nál.

Az átlagos otthonfelújítási hitelösszeg 5,2 millió forint. A lakásfelújítások felfutása abból is látható, hogy az idén – januártól május végéig - az K&H-tól igényelt személyi kölcsönök 38 százalékát kérték lakáskorszerűsítésre, ami jóval meghaladja az egy évvel korábbi 27 százalékos arányt. 

„Nem csoda, hogy a lakosság visszafogottan vágott bele a hitelfelvételbe a pandémia kellős közepén, az idén azonban újra vannak terveik, főként az otthonfelújítás kapcsán, amelyhez jól jön a banki segítség” – mondta Árva András, a K&H lakossági marketing szegmensének vezetője. Hozzátette: „Az állami kamattámogatás miatt a kamat maximum 3 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy 6 millió forintos hitelnél 10 évre a kezdeti törlesztőrészlet kevesebb mint 60 ezer forint. A törlesztő pedig jelentősen csökkenhet, amint megérkezik a Magyar Államkincstártól az otthonfelújítási támogatás, amely a felújításra fordított összeg fele lehet.”  

Árva András azt is elmondta, hogy az új jelzáloghitelek összege 56 százalékkal nőtt, a személyi kölcsönöké pedig 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A szintén államilag támogatott babaváró hiteleknél pedig az éves növekedés 38 százalékos volt.

A magyar ipar és külkereskedelem számára kiemelten fontos a német autóipari cégek helyzete. Bár a német állam jelentős támogatásokat nyújtott az ottani vállalatoknak, az autóipari cégek egy része nem felelt meg a kritériumoknak, ennek eredményeként 32 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma – derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből. Az autószektorban érdekelt német, magyar és uniós cégek számára kulcsfontosságú, hogy a múlt évben 24 százalékkal visszaeső újautó-piac milyen tempóban dolgozza le a hátrányát. Az idei év első négy hónapjában 24 százalékos volt a növekedés, amely, ha tartós marad, hozzájárulhat ahhoz, hogy a német autóipari vállalatok fizetési helyzete stabilizálódhasson.

A magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnernek számító Németországban hogyan alakul a helyzet. A német hátterű autógyárak miatt pedig különösen lényeges, hogy a német autóipart hogyan érintette a pandémia. A fizetésképtelenségi helyzetet nézve a múlt év kedvezőtlenül alakult a német autószektorban – derül ki a Coface hitelbiztosító legújabb összeállításából.

Komoly csapás

A tavalyi németországi adatok első látásra felemásak. Összesen 15 540 német vállalat vált fizetésképtelenné 2020-ban, ez 15 százalékos csökkenésnek felel meg 2019-hez képest. Hasonlóan alacsony adatra majdnem húsz évvel ezelőtt, 1993-ban volt példa. Az idei első negyedévben szintén nagyon alacsony volt a fizetésképtelenné váló német cégek száma. Ez pedig a Coface szakértői szerint a németországi állami támogatásoknak köszönhető. Azok a cégek kaptak támogatást, amelyek bizonyították, hogy a pandémiát megeleőzően még stabil működést folytattak.

A német vállalatok azonban ágazattól függően eltérően érkeztek meg a pandémiás helyzetbe. A német fémipar és az autóipar 2018 vége óta recesszióban volt, bizonyos vállalatok nem tudtak megfelelni az állami támogatás feltételeinek, tehát sok cég már a járvány előtt nehézségekkel küzdött. Ennek eredményeként a fizetésképtelenségi eljárások száma a német fémipari ágazatban 2020 során 7,1 százalékkal emelkedett, az autóiparban pedig majdnem 32 százalékkal – mutat rá a Coface elemzése. Bár a növekedés mindkét szóban forgó szektorban jelentős volt, az összes tavalyi németországi fizetésképtelenségi eljárás 3 és 0,5 százaléka volt a fém- és autóiparhoz köthető.

Mire lehet számítani?

Mind a német, mind az európai és a magyar autóipar szempontjából fontos, hogy a járvány miatt az európai újautó-eladások csökkkentek. Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint a múlt évben az uniós országokban 2020-ban kevesebb mint 10 millió új személyautó talált gazdára, ami közel 24 százalékos éves csökkkenést jelentett. Az idén már kezd magára találni a piac, az év első négy hónapjában a tavalyi alacsony adatokhoz képest 24 százalékkal 3,4 millió fölé nőtt az eladott új autó száma. A járványhatás elmúltával pedig az újautó-eladások újabb lendületet kaphatnak, bár a globális chiphiány fékezheti a növekedést.

Mindenesetre a nemzetközi autópiac fellendülése mind a német, mind a magyar autóipar számára fontos támaszt jelent a következő időszakban várható fejlődéshez és ahhoz, hogy az érintett vállalatok fizetőképessége stabil maradjon.

A magyar nagyvárosokban megnőtt az okostelefonokon vásárolt tömegközlekedési jegyek száma, így az eddigi legjobb hónapját zárta a K&H+ alkalmazás, amelynek ma már több mint 50 ezer felhasználója van - közölte a K&H. A közlekedési mobiljegy-vásárlás nagyon népszerű funkció a mobilalkalmazáson belül, ahol ezer virtuális utazási jogosultságot adó jegytípus közül választhatnak az érintettek.

Hamar hozzászoktak a mindennapi közlekedést megkönnyítő digitális megoldásokhoz a fővárosban és országszerte is. A K&H mobilbankjában tavaly október óta elérhető alkalmazás, a K&H+, segítségével jegy automata vagy pénztár felkeresése nélkül vásárolható közlekedési jegy, amely a pandémia visszahúzódásával is növekedő pályán maradt.
ki a sztár?

Csak áprilisban átlagosan naponta több mint kétszázan regisztráltak a K&H+ alkalmazásba, ami annak is köszönhető, hogy a digitális jegyvásárlás gyorsabb és egyszerűbb, mint a jegypénztárak egyikét vagy egy jegykiadó-automatát felkeresni. A pandémia alatt biztonságot nyújtó digitális megoldások nem kopnak ki a hétköznapi használatból a vírushelyzet visszahúzódásával sem.
Az alkalmazásban elérhető 1000 jegytípus közül a tranzakciók 83 százalékát a fővárosi közlekedésre vásárolt jegyek tették ki. Országosan Miskolc és Szeged emelkedik ki a mezőnyből, a két város 3,6-3,6 százalékos részesedést tudhat magáénak. A felhasználók között vannak, akik hét hónap alatt több mint 150-szer vásároltak jegyet.

„A fővárosiak magas aránya tükrözheti a kötöttpályás tömegközlekedés népszerűségét a nyári, közúti korlátozások okozta dugókban, az okostelefonpenetrációt és utalhat a budapestiek digitális affinitására is” – kommentálta az adatokat Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Az alkalmazás fokozódó népszerűségét jelzi, hogy 2021-ben heti átlagban több mint 1100 helyközi, valamint közel 700 helyi jegyet, bérletet vásároltak a K&H+-on keresztül. A vásárlások számát tekintve így az április volt az eddigi csúcs.
„Innoválni azt is jelenti, hogy olyan apró, de mégis fontos dolgokra figyelünk, amelyek megkönnyítik a hétköznapi életet, még akkor is, ha ezeket a megoldásokat nem feltétlenül a bankjuktól várják a felhasználók.” - mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Megafürdővel várja vissza vendégeit Hajdúszoboszló

Új szabadtéri fürdővel, színes kulturális programokkal és jelentős beruházásokkal várja régi és új vendégeit az induló nyári szezonban Hajdúszoboszló. Ugyan Magyarország legnagyobb fürdővárosában is éreztette hatását a koronavírus-járvány és a korlátozó intézkedések, azonban a város vezetése bizakodó: a tavaly nyárinál is több vendéget várnak. Az állami forrásokból megvalósuló új beruházások pedig hosszú távon is növekedési pályára állítják a várost, és jelentősen növelik Hajdúszoboszló turisztikai vonzerejét.
Megtörte a koronavírus-járvány az addig szárnyaló turizmus lendületét: a KSH adatai szerint 2020-ban a kereskedelmi szálláshelyeken éves szinten 58 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak, a belföldi vendégek pedig 39 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el.

A járvány jelentős visszaesést hozott Hajdúszoboszlón is, pedig a város az elmúlt években az egyik legnépszerűbb desztináció volt. A hivatalos adatok szerint – a vendégéjszakákat nézve – Budapest után 2019-ben a második helyet foglalta el a legnépszerűbb belföldi települések között, köszönhetően többek között az egész évben igénybe vehető gyógy- és egészségturisztikai szolgáltatásoknak. Ráadásul a rendszerváltás óta soha annyi vendégéjszakát (1 354 603 éj) és annyi vendéget (412 590 fő) nem regisztráltak az Önkormányzati Adóhatóság adatai szerint, mint 2019-ben.

„A 2019-es kiemelkedő eredmények után 2020-ra további növekedést vártunk, azonban a járványhelyzet teljesen átírta a forgatókönyvet. Ugyan a belföldi turizmus nyáron egy időre elindulhatott, és a július-augusztusi adatok megközelítették az előző év nyári szezonjának vendégszámait, azonban a külföldről – elősorban Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Németországból, Oroszországból érkező - vendégek elmaradtak. Ez komoly kiesést jelentett éves szinten, hiszen korábban ők jelentették a vendégszám 40 százalékát” – mondta Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere.
Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere
Vízesés és vízibár – még nagyobb lesz a fürdőkomplexum

Az idei nyári szezont segítheti, hogy a járvány harmadik hulláma lecsengőben van, és a védettek előtt megnyíltak többek között a fürdők, szállodák és kulturális intézmények.

Az idei nyári szezonra Hajdúszoboszló városa több újdonsággal is készült: az egyik legfontosabb a Hungarospa Prémium Zónája. Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, mely eddig összesen 19.479,52 négyzetméteres vízfelülettel büszkélkedhetett, idén még nagyobb lesz: június közepére elkészül az ország legújabb szabadtéri wellnessfürdője. A Prémium Zónában 2500 négyzetméteres vízfelület várja a látogatókat. Az ezer fő befogadására alkalmas új részleg egyben egy világkörüli utazásra is hív: a Plitvicei-tavak inspirálta medencében vízesés, az Amazonas hangulatát felidéző részen galériákon elhelyezett jakuzzik, a Tahiti-medencében pedig vízibár is helyett kapott. De lesz még sodrófolyosós medence, pezsgőágy, és gyerekmedence is.

Czeglédi Gyula közölte: a beruházás közel 3,5 milliárd forintból valósult meg, ebből a magyar állam másfél milliárddal támogatta a projektet. A beruházás jelentősen növeli Hajdúszoboszló turisztikai vonzerejét, az új részlegen évente több mint 30 ezer látogatóra számítanak.

Hajdúszoboszlón a pandémia miatti leállás időszaka nem telt tétlenül, a szolgáltatók a megújulásra, a szolgáltatások bővítésére törekedtek, a magánszálláshelyek jelentős arányban éltek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramjával. A Kisfaludy program keretében ugyanis összesen 734 hajdúszoboszlói magánszemély vagy cég pályázata nyert 1-8 millió forint közötti állami támogatást, a támogatást igénybe vevő települések között így Hajdúszoboszló az első helyen végzett.
Kultúra és üzleti turizmus

A városban nyáron a fürdő mellett számos programmal várják a látogatókat. Június végén átadják a Bocskai István Múzeum Fejedelmi Kincstár nevű új épületét, ahol a hajdúkat Szoboszlóra telepítő Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának a nemes és hiteles másolatait lehet többek között megnézni.

Az egészségturizmus mellett az üzleti turizmusban is erősítene a város: az önkormányzat ezért egy megújuló és az alternatív energiaforrásokat is használó rendezvényközpont tervezésére írt ki pályázatot, amely lehetővé tenné, hogy a Hajdúszoboszlón nagyobb létszámú konferenciákat, kulturális-, és a sportrendezvényeket lehessen megtartani. A fejlesztés jelentős hatást gyakorolna az idegenforgalom bővülésére és így a város fejlődéséhez is hozzájárulna.