Továbbra is többségben vannak azok, akik lényegesnek tartják a hosszú távú pénzügyi tervezést, megtakarítást: a 30-59 évesek 76 százaléka látja így a helyzetet a koronavírus-járvány fényében – közölte a K&H a biztos jövő indexhez készült reprezentatív kutatás alapján. A pandémia hatására az érintettek 62 százaléka későbbre időzítette a korábban betervezett nagyobb beruházásait, emellett a járvány miatt 57 százalék felhagyott a nem létszükségletet szolgáló kiadásokkal.  

Sokaknak okozott anyagi nehézséget a koronavírus-járvány, ám a pandémia egyúttal felhívta a figyelmet a takarékoskodás, ezen belül a hosszú távú megtakarítások fontosságára – derül ki a K&H biztos jövő indexének idei második negyedéves reprezentatív kutatásból, amely a 30-59 éves korosztály tagjainak megtakarítási szokásait is feltérképezte. 

Pro és kontra

Kedvező eredménynek mondható a K&H szakemberei szerint, hogy a felmérés alapján a többség, vagyis a megkérdezettek 76 százaléka úgy gondolja, hogy fontos a hosszú távú pénzügyi tervezés. Idén is kisebbségben voltak azok, akik úgy vélekedtek, hogy a pandémia pont ellentétes hatást váltott ki: 24 százalékuk szerint ugyanis a hosszú távú tervezésnek nem sok értelme van, mivel bármikor jöhet egy hirtelen esemény, amely felborítja a megtakarítási terveket. A felsőfokú végzettségűek 86 százaléka tartja fontosnak azt, hogy pénzügyeiben több lépéssel előre gondolkodjon, a közepes jövedelműek körében 76, az alacsony jövedelműek között pedig 61 százalék volt az arány. Figyelemre méltó, hogy azok tartják igazán lényegesnek a hosszú távú pénzügyi tervezést, akiket személyesen is érintett a járvány. 

Véget vetettek a felesleges kiadásoknak

A járvány okozta bizonytalanság miatt a felmérésben résztvevő korosztály 62 százaléka tolta későbbi időpontra a korábban tervezett nagyobb kiadását. 2020 második negyedévében még csak 48 százalékuk volt ezen a véleményen, vagyis most többen vannak azok, akik óvatosabban tekintenek a jövőbe. A megkérdezettek 57 százaléka azt mondta, inkább tartalékol, ahelyett, hogy költene – holott nem lenne feltétlenül rákényszerítve a spórolásra. A pandémia visszafogta a nem létszükségletű kiadásokat: a válaszadók 61 százaléka állította, hogy átgondolta a pénzügyeit és megszabadult pár felesleges kiadástól. Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője hozzátette: „A válságidőszakokban, így a koronavírus-járvány alatt is látható, hogy aki teheti, az figyel a kiadásaira és elkezd tartalékolni. Pandémiától függetlenül a nyugdíj-előtakarékosság lehet a következő lépés, amire éves adóvisszatérítés is motiválja az idős korukra gondolókat.”  

A biztos jövő felmérésről

A Free Association megbízásával végzett K&H biztos jövő felmérés a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és azok várt változásait vizsgálja a jelen és jövőbeli anyagi helyzettel, az utazással, a közlekedéssel és járművekkel, valamint a lakáshelyzettel kapcsolatban. A felmérésben negyedévente 500 fő vesz részt, a minta országosan reprezentatív a 30-59 éves, online lakosságra, nem, kor, régió és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2021. május 21. és május 28. között zajlott.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Az idén javult a fiatalok anyagi helyzete a bevételeket nézve 2020 márciusához képest, azonban még mindig sokan vannak, akik kénytelenek kevesebbel beérni a járvány miatt – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A 19-29 éveseknek a 19 százaléka az idei második negyedévben már a bevételek növekedéséről számolt be, 40 százalékuk azonban csökkenést könyvelhetett el. A bevételcsökkenésről beszámoló fiatalok körében a nőket érzékenyebben érintette a járvány, ők 50 ezer forintról voltak kénytelenek lemondani, míg a férfiak átlagosan 39 ezer forintos mínuszról számoltak be.  

Ami a járvány bevételeikre gyakorolt hatását illeti, vegyes a kép a fiataloknál a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív felmérés szerint, amely azt nézte, a pandémia milyen hatással volt a 19-29 éves korosztály anyagi helyzetére. 

Csökkenés és növekedés

A kutatás szerint a megkérdezett fiatalok 19 százalékának nőttek a bevételei a járvány magyarországi megjelenése – azaz 2020 márciusa – óta. Az arányuk az elmúlt negyedévekben folyamatosan emelkedett: a múlt év második negyedévében 7 százalékuk mondta ezt, 2020 negyedik negyedében már 13 százalékuk számolt be bevételnövekedésről, az idei második negyedévben pedig a már említett közel 20 százalékos érték jellemezte őket. 

Bár a bevételnövekedést elkönyvelő fiatalok arányának emelkedése kedvező tendencia, az is látszik, hogy még mindig akad olyan fiatal, aki a járvány miatt kénytelen volt lemondani a bevételei egy részéről. A K&H ifjúsági indexe szerint az idei második negyedévben ez a 40 százalékukra volt igaz, azaz 10-ből 4-en gazdálkodnak kisebb összegből. Igaz, 2020 második és 2021 első negyedéve között magasabb, 43-51 százalékos volt az arányuk, ehhez képest viszont valamelyest javult a helyzet. 

Mennyi a mínusz?

Konkrét választ adott a felmérés arra is, hogy az érintett fiataloknál milyen mértékű volt a bevételcsökkenés: a medián érték 49 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb pénzből gazdálkodó fiatalok fele 49 ezer forintnál nagyobb, a másik fele pedig 49 ezer forintnál kisebb összegű csökkenést könyvelhetett el. 

A K&H ifjúsági indexének részletes adataiból az is látszik, hogy legtöbben 20-99 ezer forintos kiesésről számoltak be. A nőket érzékenyebben érintette a járvány ebből a szempontból: a medián értékek szerint 50 ezer forinttal kisebb bevételre tettek szert a járvány megjelenése óta, miközben a férfiaknál ugyanez 39 ezer forintra rúgott. 

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített - 2021. május 18 - 25. között - történt.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Innovatív termékek fejlesztése a vevők igényeinek kiszolgálása, a termékminőség javítása, a versenyelőny megszerzése, stabilizálása, a pályázati források elérése – ezek mind az innováció motorját jelenthetik a magyar vállalatoknál a K&H innovációs indexéhez készült reprezentatív kutatás szerint. Ugyanakkor bőven akadnak gátló tényezők, a magyar cégek 27 százalékánál forráshiány miatt maradnak el az innovációk, 22 százalékuk a támogatások nehézkes elérésével magyarázzák ezt. Az is kiderült, hogy a magyar vállalatok a ténylegesnél szebbnek látják az innovációs lépéseiket. 

Sok magyar cég tisztában van azzal, hogy folyamatos fejlesztésekre van szüksége a nyeregben maradáshoz, de számos tényező akadályozza őket – 360 magyar cég adott választ a K&H innovációs indexéhez készült kutatásban arra a kérdésre, miért választják az innovációt és miért nem sikerül végrehajtaniuk azokat. 

Miért igen?

A 32 ezer, több mint 300 millió forintos árbevétellel rendelkező magyar vállalatot reprezentáló kutatás arra jutott, hogy az innováció egyik fontos motorja a vevők kiszolgálása, a vásárlói igények biztosítása. A megkérdezett cégek több mint fele – 52 százaléka – szerint ez az egyik legfontosabb hajtóerő. A cégek 51 százaléka szerint a termékek és szolgáltatások minőségbeli javításának kulcsát jelenti az innováció. A válaszadó vállalatok 45 százaléka szerint többek között a versenyelőny megszerzése és megtartása miatt van szükség az innovációra. 

Miért nem?

Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint az előnyöket a legtöbb cég látja, de sok gátló tényezőt említettek az érintettek. „A vállalkozások 27 százaléka a forráshiánnyal magyarázza az elmaradt innovációt, ezzel összefüggésben sok cég szerint akadályt jelent a pályázati források nehézkes elérhetősége. Sok vállalat pedig tart attól, hogy nem hozza vissza az árát az adott fejlesztés.” – tette hozzá a K&H szakembere. Természetesen megfelelő piackutatással és felkészültséggel hitelforrásból is lehet digitális újdonságokat megvalósítani, amelyek, ha sikeresek, akkor megtérülő beruházások lehetnek hosszú távon. 

A K&H felméréséből egyébként az is látszik, hogy egy kicsit szebbnek látják saját magukat a valóságnál a magyar cégek, ha innovációról van szó. A szervezetek kétharmada gondolja innovatívabbnak magát a közvetlen versenytársainál. Különösen magas ez az arány az ipari cégek esetében, ahol eléri a háromnegyedes mértéket, pedig a valóság ennél árnyaltabb. Az egyetlen önkritikus vállalattípust a mezőgazdasági cégek alkotják, ebben a táborban csak a cégek 40 százaléka tartja magát innovatívnak.

Fordulat történt a kockázati életbiztosításoknál a K&H szerint. A váratlan helyzetekben támaszt adó kockázati életbiztosításoknál a kereslet részben a járvány hatására fokozódott, hiszen alacsony költségek mellett nyújtanak biztos segítséget a bajban. Az új szerződések 30 százalékát a fiatalabb, 28-37 éves korosztály adta, míg a már nyugdíjra gondoló 48-57 éves korosztály több, mint 15 százalékát tette ki, az ő körükben vált népszerűbbé ez a biztosítás. 

A koronavírus-járvány világszerte ráirányította a figyelmet arra, hogy mindenkinek érdemes felkészülni a váratlan helyzetekre és érdemes tudatosan tervezni a jövőt. Különösen igaz ez a családokra, akik többek között a kockázati életbiztosítással tehetik kiszámíthatóbbá az életüket. 

Felértékelődött a kockázati életbiztosítások szerepe

A K&H szerint az idei adatok arra utalnak, hogy a magyar családok tudatosabbá váltak ezen a téren. A társaságnál kötött K&H családi életbiztosítások állománya és az ebből származó díjbevétel folyamatosan növekszik. Tavaly január óta a családi életbiztosítást kötő ügyfelek közel 40 százaléka 35 év alatti, amivel az ügyfelek átlagos életkora 40 évre csökkent. Az idén elsősorban a 28-37 és a 48-57 éves korosztálynál nőtt az új szerződők száma éves összevetésben. „A pandémia átértékelte az egészséghez fűződő viszonyunkat, hiszen a vírus a családokat sem kímélte: sokan sorolják egészségük megőrzésének biztonságát az első helyre szeretteik védelmében is.” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

Hozzátette: „A pandémia megtanította az embereket tudatosabban felkészülni nehezebb időszakokra is. A kockázati életbiztosításokhoz tartozó kalkulátort egyre többen használják, ami azt mutatja, hogy tovább nő azoknak a száma, akik ebben a biztosítási formában gondolkodnak.”  

Segít a tervező

Az innovatív digitális fejlesztéseket kiemelten kezelő K&H a kockázati életbiztosításokhoz kapcsolódóan egy életbiztosítás tervezőt is létrehozott, amely segítséget nyújt az ügyfeleknek a döntés meghozatalában és hozzájárul ahhoz, hogy tudatosítsák magukban a felmerülő kockázatokat, időben felkészüljenek a váratlan eseményekre. A K&H életbiztosítás tervező célja, hogy tanítva, játszva nyújtson segítséget az érdeklődőknek, néhány interaktív példával kiegészítve. 

A K&H életbiztosítás tervező itt érhető el:

https://kh.hu/web/eletbiztositas/?utm_source=sajtokozlemeny&utm_medium=link&utm_campaign=tervezo_06

Bőséges lett az idei paprika- és paradicsomtermés, és bár még mindig a hagyományos verziókat vásárolják a legnagyobb mennyiségben, nő a különlegességek, mint például a csokoládészínű vagy a koktél-, cherry- és snack paradicsom rajongótábora is. Az ötszáz termelőt tömörítő DélKerTÉSZ adatai szerint idén a friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál 28,3 ezer tonnára szerződtek a termelők, ami jelentős, 28 százalékos növekedést jelent a tavalyi 22,14 ezer tonnához képest.  

Lényegesen nagyobb területtel és így több zöldséggel készült az idei évre az 500 szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ. Fürtös paradicsomból és koktélfélékből május végéig például közel 3 ezer tonnát értékesítettek, hegyes erős paprikából 7 millió darabot, míg tölteni való (tv) paprikából 2700 tonnát. Ráadásul az első öt hónapban 1070 tonna megnövekedett mennyiségből mintegy 630 tonnával több fogyott a magyar piacon az előző év azonos időszakához képest. Bár a mennyiséget tekintve még mindig a hagyományos zöldségeket veszik a legtöbben, a magyar vásárlók egyre nyitottabbak az újdonságokra is – derül ki a DélKerTÉSZ összeállításából. 

Bőséges az idei termés

Paprikával és paradicsommal a magyar termelők április közepétől novemberig el tudják látni a magyar piacot. Az idei termés pedig bőséges lett, köszönhetően a termelők további termesztéstechnológiai odafigyelésének. A friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál idén 28,3 ezer tonnára szerződtek a DélKerTÉSZ termelői, ami 28 százalékos növekedést jelent a tavalyi 22,14 ezer tonnához képest. Idén, az év első hat hónapjában az árbevétel több mint félmilliárd forinttal nőtt éves szinten, a termelők által beszállított mennyiség pedig több mint ezer tonnával. 

A növekedés egyik oka, hogy míg 2020-ban még 134 hektáros volt a hajtatott, azaz a fóliás és üvegházi termesztőterület, 2021-re ez 147 hektárra nőtt. Ez a termelők jelentős növényházi beruházásainak köszönhető. A legnagyobb területet a DélKerTÉSZ-nél a paprikafélék foglalják el, mintegy 116 hektáron termesztik a zöldséget. Ezen kívül még közel 1400 hektáron ipari zöldségtermesztést folytatnak, ami elsősorban ipari paradicsomot és zöldborsót jelent. 2020-ra 2014-hez képest a terület 12 százalékkal, míg az árbevétel több mint a duplájára nőtt. 

Termálvíz és talajmentes termelés

„A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van, hiszen precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett tudnak a zöldségek fejlődni. A szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Az üvegházakban 100 százalékban, és egyre több fóliás növényházban is talajnélküli termelés folyik. A fűtött növényházakban pedig termálvízzel fűtenek, ami szintén zöld megoldás” - mondta Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke. 

A szakember hozzátette, hogy Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, a külső környezetnek nincsenek annyire kitéve a termelők, de például az idén januári, februári fényszegény időszak már befolyásolta a növények fejlődését, és kissé csúszott a termés, és így az év elején kevesebb áru tudott bekerülni az üzletekbe. Áprilisban és májusban pedig a hideg idő miatt a hidegfóliás termelőknek volt nehezebb helyzete, a fehér és a kápia paprikáknál szintén elcsúszott az első szedés időszaka.

 Népszerűbbek lettek a csomagolt termékek, jönnek a különlegességek

A szakember a zöldségfogyasztási trendekről elmondta: „A pandémia hozadékaként a 2020 márciusi felvásárlási láz alatt érezhetően megnőtt az igény a magyar és elsősorban a csomagolt termékekre. Utóbbi egyébként idén is jellemző, a csomagolt termékek az összes forgalmazott frisspiaci termékeink felét teszik ki.” 

Emellett népszerűek a különlegesebb zöldségek is: a paradicsomból van már például sárga vagy éppen csokoládészínű is. A különlegességeket itthon egyelőre egy szűkebb réteg keresi és drágábbak is mint a hagyományos verziók. A paprikából pedig egyre több fiatal vásárló elsősorban az édesebb, színesebb paprikákat keresi, így népszerűvé válik a hazai kaliforniai és pritaminpaprika is. A DélKerTÉSZ-nél 2016 óta szintén folyamatosan nő elsősorban a paradicsom különlegességek szortimentje, slágertermék például a mézédes kicsipiros néven ismert datolyaparadicsom. Az elkövetkezendő időszakban az is feladat, hogy a paprikafélék választékát bővítsék. 

Egyelőre azonban még többségben vannak a hagyományos termékek: a tavalyi 21,5 ezer tonna értékesített paprika- és paradicsomtermékből mindössze 1,7 ezer tonnát tesznek ki a különlegességek. Nagypéter Sándor szerint ennek ellenére fontos, hogy tudjanak válaszolni a fogyasztói igényekre. A kaliforniai paprika jelentős része, mintegy 90 százaléka például még külföldről jön be, lényeges, hogy a hagyományos fajták mellett a különlegességeket is elő lehessen állítani itthon.

Újabb erős üzenetet küldött a piacoknak a jegybank, mégpedig azt, hogy határozott lépésekkel akarja megakadályozni, hogy az inflációs várakozások elszabaduljanak – derül ki Hajósi Péter, a K&H alapok vezető stratégájának összeállításából. A forintra erősödés vár rövid távon, befektetési időtávon azonban – ha az inflációs kockázatok kikerülnek a képből – akkor a forint inkább a gyengülő pályát választja majd.  

A júniusban elindított kamatemelési ciklus második állomásához érkezett a magyar jegybank kedden: az alapkamat szintjét 30 bázisponttal 1,2 százalékra növelte. Emellett az egynapos betéti és hitelkamatot is ugyanilyen mértékben 0,25, illetve 2,15 százalékra emelte. Hajósi Péter, K&H alapok vezető stratégája azt mondta: „a jegybank jelezte, hogy az inflációs kockázatok miatt határozott lépésekkel addig folytatódnak a kamatemelések, ameddig az infláció kordában tartása miatt azokra szükség van.” 

A kockázatok és a várakozások a fókuszban

„A keddi jegybanki döntésekből és a kommentárból látszik, hogy a jegybank erőteljes üzenetet küldött a piacoknak. A befektetők 15 és 30 bázispont közötti emeléssel számoltak, a magyar jegybankárok pedig az utóbbiról, vagyis a szigorúbb forgatókönyvről döntöttek. Az MNB proaktívan és határozott lépésekkel igyekszik megakadályozni, hogy az inflációs várakozások tartósan beépüljenek az árakba” – tette hozzá a szakember. 

Fontos, hogy a jegybank továbbra is átmenetinek tartja az infláció megugrását, 2022 közepére már a 3 százalékos szint közelébe ereszkedhet az MNB szerint. 

Rövid táv és befektetési időtáv – nem mindegy

A kamatemelés erőt adott a forintnak, amely az utóbbi napokban az uniós források körüli bizonytalanság, valamint a nemzetközi járványhelyzet, a negyedik hullámtól való félelem miatt gyengült. A kamatdöntés viszont 360 forint alá lökte az euró árfolyamát, ami 0,5 százalékos forinterősödést jelentett. Hajósi Péter szerint az újabb kamatemelésekre való utalás miatt a forint rövid távon erősödhet, ám befektetési időtávon – azaz minimum 1 éves távlatban – a forint inkább gyengülő pályára kerülhet. 

A szakember kiemelte: „Összességében, az MNB az inflációs kockázatokra kamatemelésekkel válaszol, amelyek pedig közvetve erősítik a forintot. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a viszonylag alacsony devizaárfolyamok mellett a befektetésben gondolkodók megfontolják a devizaalapú befektetéseket hosszabb időtávon.”

Számos megújult, exkluzív szolgáltatással kiegészített, fémből készült bankkártyára válthatnak a K&H privátbanki ügyfelei. Számukra ugyanis már igényelhető a MasterCard prémium bankkártyája, a World Elite – közölte a bank. A kártya a klasszikus fizetési funkció mellett, a nemzetközi repülőtereken belépést biztosít a prémium váróterembe, emellett asszisztenciaszolgáltatást és biztosítást is nyújt például olyan helyzetekben, ahol azonnali orvosi konzultációra van szükség. 

Az egyre szélesebb skálán mozgó ügyféligények miatt a bankkártyák ma már nemcsak fizetésre használhatóak, hanem kaput nyitnak számos kapcsolt szolgáltatáshoz is. Most a K&H is lépett, elérhetővé tette a privátbanki ügyfelei számára a MasterCard prémium kártyáját, a World Elitet, ami nem csak megjelenésében, hanem tudásában is arra hivatott, hogy még magasabb szintre emelje a kényelmet. 

Fémes elegancia

A kártya exkluzivitást, eleganciát sugároz a letisztult dizájnjával, valamint azzal, hogy fémből készült és innovatív módon, lézergravírozással szerepel rajta a kártyabirtokos neve. A különleges kártyát a K&H 30-100 millió forint közötti megtakarítással rendelkező privátbanki ügyfelei igényelhetik.  

A dizájnos külső mellett a kártyához extra szolgáltatások is tartoznak, melyeket világszerte több mint 650 repülőtéren és 1100 helyszínen, többek között a budapesti és a bécsi repülőtéren vehetik igénybe a kártyatulajdonosok. Használhatják a prémium reptéri várókat, ahol ingyenes wifi, dolgozósarok és minőségi étel- és italkínálat várja őket. A PressReader szolgáltatással pedig több mint 7 ezer nemzetközi napilapot és magazint is olvashatnak digitális formában, térítésmentesen.  

Szolgáltatások tárháza

Az exkluzív kiegészítő szolgáltatások mellett, biztosítás és asszisztencia-szolgáltatás is kapcsolódik a World Elite-hez. Ezek például otthoni csőtörésnél, elektromos zárlatnál, meghibásodott vagy leejtett mobiltelefonnál nyújtanak azonnali segítséget a kártyásoknak a nap 24 órájában, de lehetőség van orvosi konzultációra telefonon, chaten vagy akár videóhívással is. 

A K&H ügyfelek közel 10 százaléka jogosult arra, hogy igénybe vegye a privátbanki szolgáltatásokat. Ők például dedikált privátbanki kapcsolattartóval egyeztethetnek a pénzügyi döntéseikről, vagyonuk gyarapításáról, vagy befektetéseik kezeléséről.

Növekszik a bejelentések száma, de még messze a szezon vége

Az idén több komoly vihar pusztított Magyarországon és sok lakóingatlanban tett kárt az időjárás, a K&H-hoz eddig összesen, hozzávetőlegesen 3300 lakásbiztosításhoz és casco-hoz köthető kárbejelentés érkezett 440 millió forint összértékben. Bár ez jelentős összeg és még lehetnek újabb viharok a következő hetekben, a nyári viharkárok szempontjából a 2010-es esztendő volt a legrosszabb, abban az évben közel 34 ezer kárbejelentés történt a nyári viharszezonban, a K&H pedig akkor mintegy 900 millió forint kártérítést fizetett az érintetteknek.
Nemzetközi szinten és Magyarországon is komoly problémákat okozott az időjárás az elmúlt hetekben. A németországi áradások súlyos pusztítást okoztak, Magyarországon pedig jelentős viharokkal kellett felvenni a harcot. A K&H-hoz június eleje óta három jelentősebb vihart követően összesen 3000 lakásbiztosításhoz és emellett 300 casco-hoz köthető kárbejelentést fogadott a társaság. Egyelőre még nem történt meg az összes kárigény felmérése, ezért a konkrét kártérítési összeg sem ismert, de a ténylegesen fizetendő kártérítések összege lakásbiztosítások esetében 300 millió, a casco-szerződéseknél pedig 140 millió forintra is rúghat. „Bár az idei kárkifizetések összege megközelíti a félmilliárdot, még csak a viharszezon felénél járunk. Az eddigi legviharosabb évben, 2010-ben ez a mérleg közel 1 milliárdnál állt meg társaságunknál. Az augusztus végéig tartó szezon fele tehát elöttünk van, még mindig érdemes lépéseket tenni a megelőzés és a biztonság tekintetében.” – tette hozzá Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

A szakember azt is elmondta: „Az utóbbi években végrehajtott digitális fejlesztéseknek köszönhetően baj esetén az érintettek gyorsan, egyszerűen bejelenthetik az esetleges károkat. Az online kárbejelentő platform éjjel-nappal és hétvégén is üzemel, így bármikor értesíteni lehet a K&H-t a károkról. A gyorsaság nagyon fontos, mert így a kárügyintézés hamar elindulhat és az ügyfelek mielőbb hozzájuthatnak a kártérítéshez, ennek köszönhetően a helyreállítás is a lehető leggyorsabban megkezdődhet.”

A K&H tapasztalatai szerint a viharok elsősorban a lakóingatlanok tetőszerkezeteiben tesznek kárt, sok esetben pedig beázás okoz problémát az otthonokban. Amennyiben a vihar jégesővel érkezik, a jégverés az autónkat is megrongálhatja, a jégdarabkák ugyanis jellemzően a járművek szélvédőjében és fényezésében okoznak jelentős sérüléseket. A K&H szakértői szerint érdemes rendszeresen megnézni a lakóingatlanok állapotát és a kisebb hibákat minél előbb kijavítani. Például az ereszcsatornákból, vízelfolyókból eltüntetni az „akadályokat”, törmeléket, faágakat, illetve a nyílászárók állapotát ellenőrizni, így egy esetleges nagyobb vihar esetén csökkenthetőek a károk. Ha pedig az időjárás-előrejelzés szerint jégeső várható, akkor a gépkocsit lehetőség szerint érdemes speciális, erre a célra készült autóponyvával letakarni, amelyben vékony habanyag segít a kár megelőzésében. Ennek hiányában egy egyszerű, vastagabb pléd is tud némi védelmet nyújtani, hogy a fényezés ne sérüljön meg.