Felminősítette Magyarországot a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Baa2"-re javította a magyar államadós-osztályzatot. A szervezet középtávon is pozitív kilátásokkal számol, kiemelték a beruházások nagy volumenét. Az MNB üdvözli a döntést.

A Moody's ezzel egy időben a tavaly szeptember óta érvényben tartott pozitívról stabilra módosította a magyar szuverén besorolás kilátását. A döntés indoklásában a cég a felminősítés fő tényezői között kiemelte, hogy a növekedés erőteljesen visszalendült az idei év első felében, és ez is erősítette a magyar gazdaság ellenállóképességét, amelyet a hatékony költségvetési és monetáris politika is segítette. Megítélésük szerint a kilátások - mindenekelőtt a robusztus beruházási lendület miatt - középtávon is erőteljesek.

A cég várakozása szerint a magyar hazai össztermék potenciális növekedése évi 3-4 százalék környékén lesz a következő öt évben. A Moody's értékelése szerint az erőteljesen visszalendülő növekedés és a szintén erőteljes középtávú kilátások elősegítik az államháztartási konszolidációt és az államadósság-teher csökkentését, alátámasztva a magyar költségvetési helyzet erősségét.

A hitelminősítő az államadós-besorolás javítása mellett az eddigi "A2"-ről egy fokozattal "A1"-re emelte a kereskedelmi adósok forint- és devizaadósságára adható besorolások felső határát. A Moody's elemzése szerint a magyar forintadósság-besorolási országplafon és a szuverén adósosztályzat közötti négyfokozatnyi különbség a magyar gazdaságon belüli mérsékelt kormányzati jelenlétet, a kormányzati lépések erőteljes kiszámíthatóságát, a kulcsfontosságú intézmények megbízhatóságát, valamint a mérsékelt politikai kockázatot és a robusztus külső sérülékenységi profilt tükrözi. A Moody's-nál a devizaadós-besorolási plafon megegyezik a forintkötelezettségek felső osztályzati határával.

A magyar költségvetési és makrogazdasági politikát rendszeresen értékeli az Európai Bizottság, és az EU-hoz kötődő erőteljes kereskedelmi-beruházási kapcsolatok a Moody's megítélése szerint minimálisra csökkentik az átutalási és konvertibilitási korlátozások kockázatát - áll a felminősítéshez fűzött elemzésben.

A Moody's kiemeli, hogy a koronavírus-járvány miatt a magyar hazai össztermék tavaly 5 százalékkal csökkent, vagyis kisebb mértékben, mint az Európai Unió egésze, amelynek gazdasági teljesítménye átlagosan 5,9 százalékkal esett vissza 2020-ban. Úgy látják, a magyar gazdaság középtávú kilátásait a 2025-ig tartó előrejelzési időszakban a magas beruházási ráták erősítik, és ez egyrészt azt tükrözi, hogy Magyarország vonzó a külföldi befektetők számára, másrészt azt, hogy a magyar kormány növekedésbarát gazdaságpolitikát folytat, beleértve alacsony társasági adót és a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásainak folyamatos csökkentését.

A magyar gazdaságban tavaly a GDP-érték 27,6 százalékának felelt meg a beruházási ráta, vagyis magasabb volt, mint a 22 százalékos uniós átlag - hangsúlyozza elemzésében a hitelminősítő. Azt is felhozzák, hogy tavaly egyetlen nagyberuházási programot sem töröltek Magyarországon, így az autóipari kapacitásbővítő beruházásokat és a zöldmezős programokat sem. Azzal számolnak, hogy 2021-2025 között a GDP 0,3 százalékának megfelelő nettó pozitív külföldi működőtőke-beáramlás valószínűsíthető a magyar gazdaságban.

A hitelminősítő várakozása szerint Magyarország a "Baa" besorolási kategórián belül azon kevés szuverén adós között lesz, amelyeknek a 2020-2023-as időszakban sikerül csökkenteniük GDP-arányos államadósság-rátájukat. Azt valószínűsítik, hogy a magyar államadósság-ráta csaknem 4 százalékponttal a hazai össztermék 76,7 százalékára csökken, emellett szűkülni fog a különbség magyar adósságráta és a többi "Baa2" besorolású szuverén adós adósságrátájának jórészt stabil, 65 százalék körüli mediánja között.

Az erőteljes jövedelmi bázis alapján ugyanakkor a bevételekhez mért 184,9 százalékos magyar adósságráta kedvező a "Baa2" besorolású többi szuverén adós mediánjával összemérve, ez ugyanis 285,3 százalék - hangsúlyozza elemzésében a Moody's Investors Service.

A Moody's által pénteken bejelentett felminősítés nyomán több év után először mindhárom globális piacvezető hitelminősítő azonos államadós-osztályzattal és besorolási kilátással tartja nyilván Magyarországot.

A Moody's új, "Baa2" szintű magyar osztályzata a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor's módszertanában "BBB"-nek felel meg.

A Fitch és az S&P már két éve a jelenleg is érvényes "BBB"-re javította a magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz"-ról, így a Moody's a másik két hitelminősítőnél a pénteken Londonban bejelentett felminősítés előtt ennél egy fokozattal alacsonyabb besorolást tartott érvényben Magyarországra. A Moody's pénteken az eddigi pozitívról stabilra módosította a magyar osztályzat kilátását. A Fitch és az S&P is stabil kilátást tart érvényben a magyar besorolásokra.

Az MNB üdvözli az értékelést

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli a Moody's kedvező értékelését, mellyel Baa3-as szintről Baa2-es szintre javította Magyarország adósbesorolását - közölte a jegybank az MTI-vel a nemzetközi hitelminősítő pénteken éjjel kiadott felminősítése után.

Ahogyan a jegybank korábban már több alkalommal jelezte, Magyarország megérett az újabb felminősítésre, amelyet a koronavírus válság utáni gyors gazdasági helyreállás és a pénzügyi stabilitás megőrzése is indokol - emelte ki az MNB a közleményében.

Az adósbesorolás javításában a jegybank szerint fontos tényező volt, hogy a magyar gazdaság 2021 első fél évében sikeresen újraindult. A GDP gyors helyreállását a fiskális és a monetáris politika is hatékonyan segítette. A hitelminősítő várakozása szerint az erős középtávú növekedési potenciál a fiskális konszolidációt is támogatni fogja - írták.

A Magyar Nemzeti Bank a törvényi mandátumával összhangban továbbra is minden lehetséges eszközével őrzi az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást, valamint támogatja Magyarország fenntartható növekedését. Az MNB bízik abban, hogy a hitelminősítők újabb felminősítésekkel ismerik el a magyar gazdaság fundamentumainak érdemi, fenntartható javulását a jövőben.

Az MNB álláspontja szerint a hitelminősítő 2020 szeptemberében megítélt pozitív kilátásának felminősítésre váltása időszerű volt. A magyar gazdaság ellenállónak bizonyult a koronavírus válság során, míg a GDP helyreállása nemzetközi összevetésben is a legdinamikusabbak közé tartozik.

A kedvező makrogazdasági folyamatok közül a Moody's a válság után visszatérő erős gazdasági növekedést emelte ki, melyet a fiskális és a monetáris politika is hatékonyan támogatott. Magyarország bruttó államadóssága a tavalyi 80 százalék körüli GDP-arányos szintről idén várhatóan újra csökkeni fog, és a következő években tovább mérséklődhet. A hitelminősítő kiemelte, hogy ezzel Magyarország azon kevés hasonló minősítésű ország között helyezkedik el, mely 2020 és 2023 között csökkenteni tudja az adósságrátáját.

Az újrainduló gazdasági növekedés mellett az ország államadóssága a hasonló besorolású országok szintjére csökkenhet az elkövetkezendő években. Emellett az államadósság szerkezete is fokozatosan javult az elmúlt évek során, erősödött a belföldi szereplők, azon belül is a lakosság szerepe az államháztartás finanszírozásában. A kamatkiadások bevételekhez mért aránya továbbra is a hasonló besorolású országok szintje alatt van, ami már az idei évtől támogathatja a fiskális konszolidációt.

A hitelminősítő szerint az átlagos gazdasági növekedés a pandémia után a következő években tartósan 3-4 százalék közötti szinten stabilizálódhat, melyet a magas beruházási ráta támogat. A Moody's közleményében azt is kiemelte, hogy Magyarország hitelminősítése tovább javulhat, amennyiben hatékonyan sikerül végrehajtani az - MNB által is szorgalmazott - versenyképességjavító intézkedéseket.

E kedvező változásokhoz az MNB az inflációs cél fenntartható elérésének irányába tett monetáris politikai lépéseivel, illetve a gazdasági növekedést és az ország külső sérülékenységének csökkentését támogató egyéb programjával aktívan hozzájárult. Ezen intézkedések megalapozták, hogy hazánk az Európai Unión belül az egyik leggyorsabb gazdasági helyreállást mutatta fel, és a turbulens globális környezetben sikerült megőrizni a hazai pénzügyi piacok és közvetítőrendszer stabilitását, a vállalati és lakossági hitelezés folyamatos bővülését - írta közleményében a jegybank.

Az MNB pozitív hitelminősítési pályára számít a jövőben is mindhárom nagy hitelminősítő esetében. Az intézmények által kiemelten figyelt tényezők közül a kedvezőbbé váló növekedési kilátások, a külső sérülékenység folyamatos mérséklődése, az államadósság ismételt csökkenése, a fiskális folyamatok konszolidációja, valamint a versenyképesség és a hazai pénzügyi rendszer erősödése egyaránt hozzájárulhat Magyarország hitelminősítésének további javulásához.

Egyes kínai bankok nyilvánosságra hozták az Evergrande tartozásainak összegét - adta hírül az MTI.

A zöld pénzügyek térnyerésének egyik mozgatórugója, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartó, abba beruházó ügyfelek hitelkockázata alacsonyabb az átlagosnál. A fenntarthatóságba befektető cégek pénzügyileg, üzletileg is tudatosabbak a többieknél, és a zöld ingatlanok értékesítése is egyszerűbb, így egy esetleges bedőlés esetén a veszteség (LGD) is alacsonyabb lehet. Erre a megfontolásra épül az MNB új programja, amiben a tőkekövetelmény kedvezményei az új zöld üzleti lehetőségeket erősítik.

A Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthon Program néven új kedvezményes hitelprogramot indít 2021 októberétől. A Növekedési Hitelprogram részeként 200 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett csomagban a jegybank 0 százalékos kamat mellett biztosít forrást a hitelintézeteknek, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatozással és legfeljebb 25 éves futamidővel hitelezhetnek tovább magas energiahatékonyságú, (legalább BB minősítésű) új lakások építésére, vásárlására.

A program a lakosság számára hozzáférhető többi állami támogatású hiteleknél sokkal magasabb hitelösszeget nyújt a felvevőknek:

a családalapítási hitel és a csok összesen 25 millió forintos keretösszegéhez képest ez a konstrukció 70 millió forintos plafonnal kínál államilag támogatott kedvezményes hitellehetőséget.

Ezt tükrözi a program magas induló keretösszege is: a 200 milliárd forintos keret az évente kihelyezett körülbelül 1000 milliárd forint új lakáscélú hitel körülbelül 20 százaléka, és önmagában is több, mint az összes többi állami támogatású új lakáscélú hitelkihelyezés éves 160 milliárd forintos összege.

A hazai kibocsátású kártyás vásárlások értéke most haladta meg először a készpénzfelvétel arányát Magyarországon.

Az előző negyedévhez viszonyítva 8,5 százalékkal nőtt a bankkártya-elfogadóhelyek száma, és a hazai kibocsátású kártyás vásárlások értéke most haladta meg először a készpénzfelvétel arányát Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss pénzforgalmi adataiból.

A digitális fizetési megoldások a korlátozások után is megőrizték népszerűségüket, és arányuk várhatóan a jövőben is emelkedni fog

– mondta Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője.

Az OTP közleménye szerint az elektronikus fizetési lehetőségek száma tovább bővült: az idei második negyedévben kis híján 149 ezer fizikai és valamivel több mint 28 ezer online elfogadóhely tartozott a hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatához, ami az első negyedévhez viszonyítva 8,5 százalékos növekedést jelent. Míg március 31-én közel 212 ezer POS-terminál üzemelt az elfogadóhelyeken, számuk június 30-án már csaknem 226 ezer volt. Ráadásul az elektronikus fizetés infrastruktúrájának és forgalmának növekedése mellett a második negyedévben az erős ügyfél-hitelesítésnek köszönhetően csökkent a visszaélések száma is.

Az online kártyás vásárlások esetében, ahol a csalások túlnyomó többségét elkövetik, a visszaélések darabszáma 34, míg értéke 17 százalékkal esett 2020 második fél évéhez képest.

A koronavírus-járvány enyhülését követő újranyitásról és a gazdaság élénküléséről tanúskodik az, hogy 2021 második negyedévében mind a kártyás vásárlások, mind a készpénzfelvételek száma és értéke is emelkedett az előző negyedévhez képest. Külön érdemes kiemelni, hogy a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal Magyarországon lebonyolított vásárlások értéke idén a második negyedévben haladta meg először az ugyanezekkel a kártyákkal végrehajtott készpénzfelvételek értékét.

A hazai kibocsátású kártyás vásárlások értéke most haladta meg először a készpénzfelvétel arányát Magyarországon.

Az előző negyedévhez viszonyítva 8,5 százalékkal nőtt a bankkártya-elfogadóhelyek száma, és a hazai kibocsátású kártyás vásárlások értéke most haladta meg először a készpénzfelvétel arányát Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss pénzforgalmi adataiból.

A digitális fizetési megoldások a korlátozások után is megőrizték népszerűségüket, és arányuk várhatóan a jövőben is emelkedni fog

– mondta Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője.

Az OTP közleménye szerint az elektronikus fizetési lehetőségek száma tovább bővült: az idei második negyedévben kis híján 149 ezer fizikai és valamivel több mint 28 ezer online elfogadóhely tartozott a hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatához, ami az első negyedévhez viszonyítva 8,5 százalékos növekedést jelent. Míg március 31-én közel 212 ezer POS-terminál üzemelt az elfogadóhelyeken, számuk június 30-án már csaknem 226 ezer volt. Ráadásul az elektronikus fizetés infrastruktúrájának és forgalmának növekedése mellett a második negyedévben az erős ügyfél-hitelesítésnek köszönhetően csökkent a visszaélések száma is.

Az online kártyás vásárlások esetében, ahol a csalások túlnyomó többségét elkövetik, a visszaélések darabszáma 34, míg értéke 17 százalékkal esett 2020 második fél évéhez képest.

A koronavírus-járvány enyhülését követő újranyitásról és a gazdaság élénküléséről tanúskodik az, hogy 2021 második negyedévében mind a kártyás vásárlások, mind a készpénzfelvételek száma és értéke is emelkedett az előző negyedévhez képest. Külön érdemes kiemelni, hogy a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal Magyarországon lebonyolított vásárlások értéke idén a második negyedévben haladta meg először az ugyanezekkel a kártyákkal végrehajtott készpénzfelvételek értékét.

Globális kockázatokra figyelmeztetett a miniszterelnök főtanácsadója, aki szerint fennáll a veszélye, hogy a jövőben a kilábalás elakad megfelelő lépések nélkül.

Folytatni kell a gazdaság ösztönzését, vigyázni kell, hogy az újraindítás utáni gazdasági helyreállás ne fulladjon ki – figyelmeztetett Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója az InfoRádió Aréna című műsorában. A jegybank korábbi alelnöke szerint fiskális élénkítés nélkül a kilábalás elakadhat. Úgy látja, a magyar gazdaság szerkezete megfelelő ütemben bővült a második negyedévben, ami igazolja, hogy a visszapattanás megtörtént. Az idén 7 százalék feletti, jövőre 5-6 százalék körüli növekedésre lehet számítani. Hosszú távon viszont ezt az 5 százalékos bővülést tartani kellene, de ehhez szükség van élénkítésre – szögezte le. Jelezte azt is, hogy Európában viszont elhúzódik a kilábalás, miközben Kínában már régen megtörtént. 

Nagy Márton figyelmeztetett, hogy az alacsony kamatok és a pénzbőség kora hamarosan véget ér. A Fed és az Európai Központi éppen szigorítani készül, ami kihat a sérülékenyebb országokra, első körben Dél-Amerikára, Közel-Keletre, Ukrajnára, majd végül a dél-európai országokra. Hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európának erős az ellenálló képessége, sokkal kevésbé nőttek az államadósságok ebben a térségben. Magyarország stabilitását is mutatja, hogy az 5 éves CDS-felár 49 bázisponton van, ami 2007 óta nem volt ilyen alacsony. Hangsúlyozta, hogy a múlt heti devizakötvény-kibocsátás is időben történt, amikor még olcsón lehet forrást bevonni.  

Az OTP Bank Pénzügyi Tervezés szolgáltatását igénybe vevő minden negyedik ügyfél tervez félretenni azért, hogy biztosítsa gyermekei számára az első önálló lépésekhez szükséges anyagi támogatást. Ráadásul egyre nagyobb összeget szánnak erre a célra, illetve hamarabb kezdik el a megtakarítást. Vagyis a koronavírus járvány kitörése után is ez kiemelt prioritás azon szülők számára, akik hajlandók erre többet fordítani, és hosszabb ideig félretenni. Sőt, sokan nemcsak anyagi eszközökkel, hanem felelős pénzügyi iránymutatással és neveléssel is segítik gyermekük jövőjét.

Az OTP Bank Pénzügyi Tervezés szolgáltatásának adatai alapján az ügyfelek több mint 26 százaléka a gyermeke jövőjéről való gondoskodást jelölte meg célként, ráadásul nemcsak fontos célnak tartják a szülők, de egyre nagyobb összeget is szánnak erre: átlagosan 2,5-3,5 millió forintot, ami közel 10 százalékkal haladja meg a pandémiát megelőző, 2019-es összeget.

A gyerekek jövőjének biztosítása, a hosszú távú öngondoskodás talán egyik legnemesebb célja, így nem véletlen, hogy ilyen sokan gondolnak erre. A jövőbeni célok elérése érdekében pedig érdemes minél előbb elkezdeni a takarékoskodást, ezért is örülünk, hogy azt látjuk, egyre magasabb összeget és egyre hamarabb kívánnak félretenni erre a célra. Hiszen amíg 2019-ben 8 évre terveztek előre, addig idén már 11 évvel a felhasználás előtt kezdenek befektetni erre a szülők

– emelte ki Nyitrai Győző, az OTP Bank Retail Megtakarítási Igazgatóság vezetője. 

Az OTP Bank Öngondoskodási Index kutatásának eredményeiből kiderül az is, hogy a szülők nemcsak anyagilag, hanem felelős pénzügyi neveléssel is igyekeznek felkészíteni gyerekeiket a felnőtt korra. A kutatás eredményei szerint a 7-19 éves gyerekkel rendelkező szülők 80 százaléka törekszik arra, hogy megtanítsa saját gyermekét a pénzügyeikkel felelősen bánni, 66 százalékuk például zsebpénz segítségével.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a technológiai forradalom és az esetleges újabb járványhullámok miatt rendszerváltás következhet be a világgazdaságban.

A világgazdaságban megfigyelhető infláció jövőbeli alakulását tekintve az elemzők valóban két táborra oszlanak

– írta a Magyar Nemzeti Bank Facebook-oldalán Matolcsy György. 

A domináns nézet az, hogy az árstabilitás stabilan horgonyzott, és azt nem ássa alá az állami hitelfelvételek jelenlegi szintje. Természetesen vannak ezzel ellentétes vélemények is (Andrew Large, Gavin Bingham, Paul Fisher, Central Banking, 2021. július 20.).

Némiképp egy járvány utáni és egyben járvány előtti világban élünk. A koronavírus vagy más járványok új hullámai jöhetnek, teljes rendszerváltást okozva a világgazdaságban. Az egyre gyorsuló technológiai forradalom a fenntarthatóbb és biztonságosabb világgazdaság felé mutató trendeket erősíti.

Emellett újraéljük az 1940-es évek első felét, vagyis jelenkorunk is messze van a békeidőtől: rendszerváltást és egy új, elkülönült G2 világrendet hoz.

A rendszerváltás mindig felgyorsítja az inflációt — bár valószínűleg csak ideiglenesen —, emlékezzünk csak az euró bevezetésének időszakára.

Rendszerváltás idején még erősebb és kreatívabb központi bankokra van szükség. Ezért a „központi bankok aranykora” és az arany szerepének felértékelődése továbbra is előttünk áll.

A koronavírus-járvány negyedik hulláma egyes országokban már megindult, több helyen pedig a küszöbön áll. Az inflációs kockázatok miatt várható jövőbeni kamatemelési várakozások sem vetették vissza a vásárlókedvet – értékelte az utóbbi hetek piaci eseményeit Hajósi Péter, a K&H alapok vezető stratégája. Kockázatok persze vannak, a fejlődő országokban kedvezőtlenebbek a kilátások. 

Két jól elkülöníthető és időben is eltérően jelentkező hatás határozza meg a befektetési piacok mostani – utóbbi hetekben látott és rövid távon várható – teljesítményét, különösen a fejlett országokban. Az egyik a koronavírus-járvány negyedik hulláma, a másik pedig a legnagyobb központi bankok, elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várható lépéseire való felkészülés – értékelte a globális piaci helyzetet Hajósi Péter, K&H alapok vezető stratégája. 

Mi lesz a negyedik hullám után?

A koronavírus-járvány negyedik hullámáról mintha nem vennének tudomást a szereplők a fejlett piacokon. Annak ellenére, hogy több országban már elindult a negyedik hullám, más régiókban pedig a küszöbön áll. Az árfolyamok viszont felfelé tartanak. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a negyedik hullámot már beárazta a piac, az oltási programok a fejlett piacokon haladnak, sok ország nem tervez jelentősebb korlátozásokkal, emellett a nyári szezon után újabb lendületet kaphat az oltási kedv. 

„Azt látjuk, hogy piaci szereplők a negyedik hullám utáni időszakra tekintenek, Persze kockázatként jelen van az, hogy megjelenik valahol egy új vírusvariáns, amely a deltához hasonlóan gyorsan elterjed, de ettől egyelőre nem tartanak igazán a befektetők” – tette hozzá. 

A jegybankok kivárnak

Segíti a fejlett piacokon az árfolyam-emelkedést az is, hogy a jegybankok - különösen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank - még mindig nagyon óvatosak. „Tisztában vannak az inflációs kockázatokkal, hogy azzal majd kell kezdeniük valamit. A kamatemelést, vagyis a szigorítást azonban halogatják addig, amíg muszáj lesz meglépniük. Ez a jegybanki óvatosság pedig támaszt ad a vásárlókedvnek” – mondta a szakember. A fejlett piacokon tehát kedvező a széljárás, ez azonban nem mondható el a fejlődő piacokról, amelyek többségén most is inkább a stagnálás jellemző, ami elsősorban a járvány okozta bizonytalansággal és a fejlett piacokhoz képest gyengébb gazdasági teljesítménnyel magyarázható. Hajósi Péter felhívta a figyelmet arra is, ha megkezdődnek globális szinten a kamatemelések, például a Fed is nekilát a szigorításoknak, akkor az negatív hatással lesz a fejlődő piacokra. 

Összességében a részvénypiacok továbbra is az egyik legjobb alternatívát jelentik a befektetéseknek, de óvatosan kell bánni velük. A fentiek miatt apró vásárlásokkal a fejlett piacokon lehet keresnivalója a befektetőknek.