A környezeti fenntarthatóságra hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott keddi előadásában.

Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aktuális kérdésekről szólva Áder János az MTI tudósítása szerint kifejtette: fenntartható fejlődés helyett érdemes lenne inkább környezeti fenntarthatóságról beszélni, és azt a középpontba állítani.
A köztársasági elnök előadásában egyebek mellett kitért a légkör szén-dioxid szintjének növekedésére, a légszennyezettségért való felelősségre, a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási viszonyokra, veszélyekre és természeti katasztrófákra.

A környezeti problémák megoldásához nemzetközi összefogásra van szükség - hangsúlyozta Áder János, hozzátéve, hogy a környezeti katasztrófák száma egyre nő, ezek elhárítására és megelőzésére egyszerre kell felkészülni. A köztársasági elnök elmondta: az 1980 és 2006 közötti adatokat tekintve az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban is csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Jelentős volt viszont a növekedés az ázsiai térségben, ahol Kína a domináns.

Kína a teljes szén-dioxid-kibocsátásban megelőzte az Egyesült Államokat, ugyanakkor az Egyesült Államokban az egy főre jutó kibocsátás még mindig három és félszerese a kínainak - tette hozzá. Az Egyesült Államok nem írja alá a kiotói jegyzőkönyvet, de csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását, aminek döntően a technológiaváltás az oka - mondta el Áder János. Kína várhatóan 2030-ig még növelni fogja szén-dioxid-kibocsátását, utána kezd el csökkenteni. Az ország gyors gazdasági fejlődésének ára van, egy közelmúltban készült tanulmány szerint a gazdasági növekedés mértékét meghaladja az okozott környezeti károk értéke - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Áder János úgy fogalmazott: messze van a világ attól, hogy két Celsius-fokon belül tartsa a globális hőmérséklet-emelkedést, és úgy tűnik, hogy ez reális célként a jövő év végén Párizsban tartandó tárgyalásokon sem tűzhető ki. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a Föld édesvizeit.
Várhatóan 2050-re 9 milliárdra nő az emberiség létszáma, legalább 60 százalékkal emelkedik az élelmiszer-fogyasztás és minimum 20 százalékkal a vízfogyasztás. Ahol elfogy a víz, elfogy az élelem is, és megindul a migráció, illetve a vízhiány miatt háborús konfliktusok veszélye is fenyeget - emelte ki. Áder János ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy nagyon hosszú távon van esély a kedvezőtlen folyamatok megfordítására. Példaként hozta fel, hogy a technológiaváltás eredményeképpen 25 év után a közelmúltban az ózonréteg vastagodását mérték tudósok. A köztársasági elnök előadásában kiemelte: az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon is tapasztalhatók. Példaként említette, hogy a folyók vízszintje korábban soha nem látott módon változik, ezért folytatni kell a Vásárhelyi Tervet. A klímaváltozás hatásai az életünk részévé válnak, erre fel kell készülnünk - fogalmazott. (Forrás: MTI)

Devizahiteles sokk után jöhetnek az attraktív megoldások  A refinanszírozási programok nagyot lendítettek a vállalati szegmensen, és 2015 akár egy pozitív fordulat éve is lehet a lízingszektorban - mondta a Portfólió.hu-nak adott interjújában Jenei viktor, a Magyar Lízingszövetség novemberben megválasztott elnöke, aki a devizahiteles ügyről is beszélt. 

"Jelen pillanatban nem tudunk arról, hogy lenne olyan lízingtársaság, amelyik konkrétan az elszámolási szabályozás miatt csődbe menne. Az elszámolás végső hatása egyelőre nehezen becsülhető. A folyamat mechanizmusai nem teljesen ismertek, így nagyon nehéz megítélni, hogy ez pontosan milyen terheket ró a szektorra. A mostani becslésünk szerint 100 milliárd forintnyi veszteséget fog jelenteni a devizahiteles elszámolás, de úgy látom, hogy a lízingcégek mögötti anyabankok helyt fognak állni, a szükséges tőkét rendelkezésre fogják bocsátani" - mondta az interjúban Jenei Viktor, és hozzátette: joggal lehet aggódni az olyan lízingtársaságok miatt, amelyeknek nincs tőkeerős tulajdonosi hátterük. 

Az elnök közölte továbbá, hogy bár az idén növekedett a finanszírozási volument a lízingpiacon, a teljesítmény elmarad a korábbi csúcsidőszakok teljesítményétől. 2006-ban például volt olyan lízingvállalat, amely egymaga tudott 100 milliárdot kihelyezni egy évben, ehhez képest a teljes piac mostani 300 milliárdja komoly visszaesést jelent. Jenei hangsúlyozta, hogy az idei bővülés mögött jelentős szerepet játszanak a jegybanki NHP és az eximbankos programokból kihozható hitelforrások. "Ezek intenzitása jövőre sem fog csökkenni, de a termékfejlesztés során ügyelnünk kell arra, hogy ezen programok kifutása után is kellően attraktív megoldásokkal álljunk a piaci szereplők rendelkezésére" - tette hozzá az elnök, aki szerint 2015 akár a fordulat éve lehet a lízingpiacon. 

A teljes interjút itt olvashatja el. 

Augusztusban az őzek párzási időszaka, az őszi hónapokban pedig a mozgékonyabbá váló állatok miatt növekszik a vadbalesetek kockázata az utakon - hívja fel a figyelmet a K&H biztosítója, amely az elmúlt 5 évben átlagosan évente 3 millió forintot fizetett ki casco biztosítások keretében vadbalesetekre. Azonban az nem mindig egyértelmű, hogy vadbalesetnél ki fizeti az okozott kárt.

Júliusban és augusztusban tart az őzek nászidőszaka, más szóval az őzüzekedés. A párzási időszakban az utakra ugró állatok komoly kockázatot jelenthetnek a sofőröknek, ezért fokozott óvatossággal kell közlekedni az erdő mellett vezető közutakon. Az őszi hónapok során is elkel az óvatosság, hiszen ilyenkor egyre mozgékonyabbá válnak a vadak.

Tudta-e, 

- hogy a fejlődő világban minden negyedik ember abszolút szegénységben él?

- hogy évente egy milliárd mobiltelefon talál gazdára, és hogy egy átlagos mobiltelefon-használó 18–24 havonta cseréli le a telefonját?

- hogy egy hamburger elkészítéséhez 2400 liter víz szükséges?

Manapság mindenhol találkozunk a fenntartható fejlődés kifejezéssel, de mit is jelent ez valójában? Hogyan befolyásolja a termelés és a fogyasztás a fenntarthatóságot? A gazdasági globalizáció vajon segíti vagy gátolja a fenntarthatóságot? Mérhető-e a fenn-tarthatóság hagyományos gazdaságelemzési eszközökkel? Mit tehetnek a kormányok, a vállalatok és a lakosság a fenntarthatóság elősegítése érdekében?

Az egyik leghitelesebb világszervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik. Bebizonyítja, hogy bár a fogalmat sokszor elsősorban a környezettel hozzák összefüggésbe, a fenntarthatóság valójában nem más, mint a gazdasági fejlődés felhasználása egy igazságosabb társadalom kialakításának elősegítésére, az ökorendszerek és a természeti erőforrások megóvása mellett. 

A hetedik alkalommal nyerte el a Henkel Magyarország a Business Superbrands-díjat. A seregszemlén a Henkel vezető márkái közül a Schwarzkopf és a Persil is elismerésben részesült.

A Henkel Magyarország idén is elnyerte az egyik legismertebb nemzetközi márkaértékelési rendszerként számon tartott Business Superbrands-díjat. A vállalat sorrendben hetedik alkalommal részesült az elismerésben.

Kelet-Közép-Európában a fizetésképtelenségi eljárások száma tavaly újabb rekordra, 70 ezerre nőtt - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A csőd-, a felszámolási és végelszámolási eljárásokat magában foglaló fizetésképtelenségi eljárások száma egyaránt emelkedett a térségben, Magyarországon az összes vállalkozáshoz képest a fizetésképtelen cégek arányát mutató fizetésképtelenségi ráta 2,3 százalékos volt.

A Coface elemzése szerint az elmúlt évben komoly kihívásokkal kellett megküzdeniük a kelet-közép-európai vállalatoknak. A régió országaiban az egyébként is gyenge gazdasági helyzet tovább romlott, a költségvetési hiány lefaragását célzó kormányzati intézkedések féken tartották a lakossági fogyasztást, a szigorodó hitelfeltételek pedig visszafogták a hitelek iránti keresletet.

Az eurózónában bekövetkezett gazdasági lassulás különösen érzékenyen érintette a régió országait, mivel a legjelentősebb exportpiacukról van szó - mutatnak rá a Coface elemzői. A kedvezőtlen környezet miatt nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma a régióban, amely már 2012-ben rekordszinten volt. A Coface összesítése szerint 70 ezer gazdálkodó szervezet vált fizetésképtelenné, ami az országokra vetítve átlagosan 9 százalékos emelkedés. A régióban a fizetésképtelenségi ráta 1,2 százalékos volt, szemben a 2012-es 0,94 százalékkal.
Az elemzés alapján Románia 6,44 százalékos fizetésképtelenségi rátát ért el, ez volt a legmagasabb a régióban, ami több mint 27 ezer eljárást takar. Magyarországon 13,5 ezer fizetésképtelenségi eljárást regisztrált a Coface tavaly, ez 2,3 százalékos fizetésképtelenségi rátának felelt meg. Csehország pedig 883 fizetésképtelenségi eljárással, 0,72 százalékos rátával zárta az elmúlt évet.

Lengyelország és Szlovákia jobban szerepelt, előbbi 883 eljárással, 0,05, utóbbi pedig 507 eljárással 0,09 százalékos eredményt ért el. Bulgáriában 834 fizetésképtelenségi eljárás indult, ami 0,21 százalékos fizetésképtelenségi rátát jelent, míg Horvátországban 2,02 (3186 eljárás), Litvániában 1,67 (1517 eljárás), Szlovéniában 0,54 (994 lejárás), Lettországban 0,36 százalékos (818 eljárás) volt a mutató. (Szerbiára hivatalos adatok híján becslést adott a Coface, amely szerint 7,61 százalékos volt a ráta közel 8500 eljárás megindítása mellett.)

A Coface összegzése szerint a régióban a legstabilabb, azaz legkevésbé kockázatos ágazatok közé tartozott az oktatás, az információtechnológia és az egészségügy. Ezek mellett a stabil ágazatok közé sorolták az energiaipart és a gépgyártást (motorgyártást). A legkockázatosabb szektorok közé került az élelmiszeripar, a biztonságtechnika, a turizmus és a szállítmányozás, és textilipar.

A Coface szakértői Magyarországgal kapcsolatban kiemelték, hogy a csődszabályozás egyelőre nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Egyre több csődeljárás indul ugyan, de marginális a sikerrel záruló eljárások száma. A felszámolási eljárások száma is nőtt, kedvező, hogy itt az eljárások felgyorsultak a szabályok egyszerűsítése miatt. A Coface megítélése szerint a legkedvezőtlenebb folyamat a kényszertörlések számának drasztikus emelkedése, ami a fizetésképtelen cégek felszámoláson kívüli, ellenőrizetlen kivezetését jelenti a piacról.

„Az Erste Group 2014 első negyedévében 103,3 millió eurós nettó nyereségről számolhat be. Az eredményeket befolyásoló tényezők jól ismertek: a tartósnak ígérkező alacsony kamatszínvonal, a hitelek iránti visszafogott kereslet, és – végül, de nem utolsósorban – a jelentős mértékű bankadó és tranzakciós illeték Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában” – jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója az idei első negyedév eredményeinek bemutatásakor.

„A fő piacainkon folytatódó gazdasági fellendülés a várakozások szerint közép- és hosszú távon pozitív hatást fejt ki a bank eredményére. A fogyasztói bizalom javulása még nem mutatkozott meg a hitelezés felfutásában, de elmondhatjuk, hogy az év eleje óta stabil az Erste Group nettó hitelállománya" – zárta Andreas Treichl a gondolatot.

A beszámolóban a 2014. január-márciusi időszak adatai kerültek összevetésre a 2013. január-márciusi időszak adataival; illetve a 2014. március 31-i adatok a 2013. december 31-i állapottal.)

A nettó kamatbevétel főként a tartósan alacsony kamatkörnyezet mellett is visszafogott hitelkeresletnek és a devizahatásoknak tulajdoníthatóan 1123,9 millió euróra esett vissza (1196,7 millió euróról). A nettó díj- és jutalékbevétel az értékpapír-üzletág teljesítményének köszönhetően enyhe emelkedést mutatva 452,1 millió eurót ért el (a korábbi 447,4 millió euró után), a nettó kereskedési eredmény és a piaci értéken tartott eszközökből származó eredmény azonban jelentős javulást mutatva 50,4 millió euróra nőtt (30,7 millió euróról). A működési bevétel 1690,6 millió euró lett (ez 3,3 százalékos visszaesést jelentett a korábbi 1748,0 millió euróról).

A szigorú költségkezelésnek köszönhetően az általános igazgatási költségek 2,7 százalékkal 963,3 millió euróra csökkentek (989,9 millió euróról). Ennek folyományaként a működési eredmény 727,3 millió euró lett (-4,1 százalék a korábbi 758,1 millió euró után), a költség/bevétel arány pedig szinte változatlan 57,0 százalékos szinten maradt (a korábbi 56,6 százalék után).

A pénzügyi eszközök nettó értékvesztése 2,2 százalékkal 364,2 millió euróra, vagyis az átlagos ügyfélhitelekhez viszonyítva 114 bázispontra csökkent (a korábbi 317,8 millió euróról, illetve 113 bázispontról) jórészt a kereskedelmi ingatlanüzletágban tapasztalt jelentős visszaesésnek köszönhetően. Az ügyfélhitelek változatlan volumene mellett a nem fizető hitelek aránya, az NPL-ráta, mozdulatlanul állt 9,6 százalékon 2014 első negyedévében (a korábbi 9,6 százalék után). Az NPL-fedezeti ráta enyhe visszaesést mutatva 62,6 százalékra módosult (a korábbi 63,1 százalék után).

Az egyéb működési eredmény -119,8 millió eurót tett ki (szemben a korábbi -98,2 millió euróval) a magyarországi éves bankadó egészének feltüntetése miatt. Összességében véve a banki tevékenységeket sújtó sarcok 99,8 millió euróra rúgtak (a korábbi 71,6 millió euró után), amelyből 30,4 millió euró Ausztriában, 10,3 millió euró Szlovákiában és 59,1 millió euró Magyarországon jelentkezett (szemben a korábbi 41,6 millió, 10,5 millió és 19,5 millió euróval). A pénzügyi eszközökből és forrásokból származó, nem piaci értéken nyilvántartott veszteség 3,7 millió eurót tett ki az előző első negyedévi 22,0 millió eurós nyereséggel szemben.

Az adóterhelés a várakozásoknak megfelelően 41,6 százalékra emelkedett annak nyomán, hogy az osztrák adóalany nem számolt el halaszott adóköveteléseket. Ez az Erste Group nettó eredményét is befolyásolta, hiszen az anyavállalat tulajdonosainak tulajdonítható nettó eredmény 103,3 millió euróra módosult (a korábbi 176,6 millió euró után).

A teljes tőkeállomány 15,1 milliárd euróra nőtt (a korábbi 14,8 milliárd euróról). A Common Equity Tier 1 alaptőke (CET 1, átmeneti idő) 11,3 milliárd eurón állt a korábbi 11,2 milliárd euró után (a Bázel 2.5 előírásainak megfelelően). A kockázattal súlyozott eszközök 4,4 százalékkal 102,2 milliárd euróra növekedtek (a korábbi 97,9 milliárd euróról) főként a Bázel 3 előírások első ízben történő alkalmazása miatt. A Common Equity Tier 1-es alaptőkeráta (CET 1, átmeneti idő) 11,1 százalék lett a korábbi 11,4 százalék után (a Bázel 2.5 előírásoknak megfelelve). A teljes tőkeráta (Bázel 3, beszámított) 15,4 százalékos értéket mutatott a Bázel 2.5 szerint kalkulált 16,3 százalékkal szemben.

A mérlegfőösszeg 203,9 milliárd eurót tett ki. Az ügyfelek számra folyósított hitelek és előlegek nettó állománya gyakorlatilag nem változott, 119,8 milliárd eurót mutatott a korábbi 119,9 milliárd euró után. A hitel/betét arány 100,3 százalékon állt (a korábbi 98,0 százalék után).

Kilátások 2014-re

Az Erste Group a 2014-ed esztendőre stabil működési környezettel számol ausztriai és kelet-közép-európai piacain. Habár az Erste Group elemzői átlagosan 1,9 százalékos gazdasági növekedést jósolnak az esztendő egészére nézve, a kamatszint a várakozások szerint tartósan alacsony marad, sőt, egyes piacokon még tovább is csökkenhet. Ennek megfelelően az Erste Group célkitűzései között szerepel a működési nyereség stabilan tartása 3,1 milliárd euró környékén (± 2 százalékos eltéréssel). A nettó ügyfélhitel-állomány a várakozások szerint szintén stabil marad 120 milliárd euró közelében (szintén ± 2 százalékos eltéréssel). Az Európai Központi Bank által a közeljövőben végrehajtandó eszközminőségi felülvizsgálat fényében az Erste Group nem számít arra, hogy a kockázati költségek 5 százalékot meghaladó mértékben, vagyis 1,7 milliárd euró alá csökkennének. Az idei évben az Erste Group nem számol a halasztott adóból származó követelések elszámolásával az ausztriai adóalanyok esetében, amelynek következtében jelentősen, mintegy 40 százalékos mértékűre nő az adóterhelés. A 2013. évi 311 millió euróról 2014-ben 270 millió euróra csökkenő bankadó várhatóan pozitív hatással lesz a bankcsoport nettó nyereségére

Forrás: Kutatópont

A magyar szülők csak az idegen nyelvi képzést tartják a sportnál fontosabb oktatáson kívüli tevékenységnek gyermekeik számára - derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatással foglalkozó részlegének, a Kutatópontnak a felméréséből. 

Az idegennyelvi képzést a szülők 78 százaléka, míg a rendszeres testedzést 69 százaléka tartja lényegesnek - tartalmazza a kutatás.A szülők testmozgás iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a mindennapi iskolai testnevelés bevezetése elnyerte tetszésüket: 55 százalékuk nagyon hasznosnak, 25 százalékuk inkább hasznosnak ítélte az intézkedést.