Augusztusban az őzek párzási időszaka, az őszi hónapokban pedig a mozgékonyabbá váló állatok miatt növekszik a vadbalesetek kockázata az utakon - hívja fel a figyelmet a K&H biztosítója, amely az elmúlt 5 évben átlagosan évente 3 millió forintot fizetett ki casco biztosítások keretében vadbalesetekre. Azonban az nem mindig egyértelmű, hogy vadbalesetnél ki fizeti az okozott kárt.

Júliusban és augusztusban tart az őzek nászidőszaka, más szóval az őzüzekedés. A párzási időszakban az utakra ugró állatok komoly kockázatot jelenthetnek a sofőröknek, ezért fokozott óvatossággal kell közlekedni az erdő mellett vezető közutakon. Az őszi hónapok során is elkel az óvatosság, hiszen ilyenkor egyre mozgékonyabbá válnak a vadak.

A vadak okozta balesetek esetében a casco biztosítás nyújt fedezetet a sofőrnek. A K&H biztosítójának statisztikái szerint bár viszonylag ritkák a vadbalesetek, a kárösszeg azért jelentős lehet, hiszen egy több 100 kilós állat komoly kárt képes okozni az autókban. Az elmúlt öt év során a K&H biztosítója összesen 33 vadbalesetre több mint 15 millió forintot fizetett ki casco biztosítások alapján, az egy vadbalesetre kifizetett összeg pedig átlagosan közel 460 ezer forint volt – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Kaszab Attila közölte, a vadbalesetek speciálisak a felelősség megállapítása miatt, sokszor meglehetősen nehéz megállapítani ki is a felelős, azonban a cascóval a kár mindenképpen rendezve lesz. A különböző balesetek közül kártéríthetőség szempontjából egy vaddisznó okozta kár volt különösen érdekes. „A forgalmas útra berohanó vaddisznót elütötte egy arra haladó autó, majd a szerencsétlen vad az egymás mögött és egymással szemben haladó autóknak csapódott, összetörve azokat. Ebben az esetben kérdés volt, hogy a vaddisznót elgázoló autós kötelezője fedezi-e a többi autós kárát. Végül a hatósági eljárás az illetékes vadásztársaság felelősségét állapította meg” – ismertette a nem mindennapi esetet Kaszab Attila. A vadásztársaságok felelősségének megállapítása számos körülmény vizsgálata alapján történik meg, ami hosszabb időt vesz igénybe. Ezért fontos a casco biztosítás, hiszen így a vadásztársaságok felelősségétől függetlenül rövid időn belül rendezhetőek a vadkárok.

A K&H biztosítója felhívja az autósok figyelmét arra, ha az adott útszakaszon van olyan veszélyt jelző tábla, amely állatok - akár házi akár vadállatok - megjelenésére utal, akkor olyan sebességgel kell haladniuk, hogy idejében meg tudjanak állni. Ha mégis megtörténik a baj, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy ne okozzanak újabb baleset. Félre kell állni az útról, be kell kapcsolni az elakadásjelzőt, és a többi autós számára idejében észlelhető távolságra kell letenni a fényvisszaverő háromszöget. Kaszab szerint fontos rendőrt hívni, aki értesíti a vadásztársaság illetékesét, a helyszínelők pedig megvizsgálják, hogy a sofőr a KRESZ-szabályoknak megfelelően vezetett-e, valamint azt, hogy jelzi-e tábla a vadveszélyt. A tapasztalatok szerint a helyszínelő rendőrök is gyakran szívükön viselik az állat sorsát: a vadgázolás részletes helyszíni jegyzőkönyvének végére az is bekerült már, hogy az őz a helyszínről sértetlenül távozott.