Az előzetes adatok szerint 1112 milliárd forint, a bruttó hazai termék 4,2 százaléka volt a kormányzati szektor idei első féléves hiánya - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az egyenleg lényegében megegyezik a tavalyi hasonló időszak eredményével, GDP-arányosan viszont 0,5 százalékponttal kedvezőbb a mostani adat a tavalyinál.

Éves összevetésben a KSH adatai szerint:

A kormányzati szektor bevétele 10 502 milliárd, kiadása 11 614 milliárd forint volt. A bevételek 604 milliárd forinttal, 6,1 százalékkal nőttek.

• A legnagyobb értékkel, 433 milliárd forinttal, 10,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 387 milliárd forint (18,7 százalék) volt az áfabevétel növekedése.
• A jövedelemadó-bevételek 218 milliárd forinttal, 14,2 százalék haladták meg az egy évvel korábbit.
• A társadalombiztosítási hozzájárulások 97 milliárd forinttal, 3,6 százalékkal lettek magasabbak.
• Az egyéb bevételek 144 milliárd forinttal, 8,6százalékkal csökkentek.

A kiadások 605 milliárd forinttal, 5,5 százalékkal emelkedtek.

• A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 166 milliárd forint (6,5 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 219 milliárd forint (8,2 százalék) volt.
• A folyó termelőfelhasználás 198 milliárd forinttal, 11 százalékkal, a kamatkiadások pedig 72 milliárd forinttal, 12,9 százsalékkal nőttek.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás mérséklődött, a változás 55 milliárd forint (4,6 százalék) volt.
• A kormányzati szektor egyéb kiadásai 6 milliárd forinttal, 0,3 százalékkal növekedtek.

Negyedéves összevetésben:

• A kormányzati szektor hiánya 333 milliárd forint, a GDP 2,5 százaléka volt. Az egyenleg 644 milliárd forinttal, 6,4 százalékponttal javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
• A bevételek 495 milliárd forinttal, 9,9 százalékkal nőttek.
• A kiadások 149 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal csökkentek.

A kormányzati szektor hiánya 2020-ban – a nemzeti számlák 2. előzetes adatai alapján – 3823 milliárd forint volt, a GDP 8 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2020 végén 38 418 milliárd forint volt, a GDP 80,1 százaléka.

Idén a Pénzügyminisztérium a tavalyinál csak valamivel kisebb, 7,5 százalékos hiánnyal tervez, miközben az államadósság ugyancsak minimális mértékben csökken.

Idén jelentősen megdobja kormányzati kiadásokat és a forrásbevonási gyakorlatot a Covid-19 által okozott gazdasági károk kompenzálása, amihez az Európai Bizottsággal fennálló politikai viták miatt egyelőre nem lehet uniós forrásokhoz jutni, így az állam a pályázati pénzeket a költségvetés terhére megelőlegezi.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta: “A részletes adatokból látszik, hogy 2020 elején még alacsony volt a hiány, ami azzal magyarázható, hogy akkor még nem rontotta a statisztikát járványhatás. Ezt követően, a múlt év második negyedében ugrott meg a hiány a pandémiához köthető kiadások növekedése és a bevételek elmaradása miatt. Pozitívumnak tekinthető, hogy tavasszal feloldották a járványkorlátozásokat, ezért a gazdaság élénkülni kezdett, ez pedig a kormányzati bevételek dinamikus növekedését eredményezte.”

Az is látható, hogy a többletbevételek egy részét elkölti a kormány, ilyen például a nyugdíjprémium vagy a jövő év elejére tervezett adóvisszatérítés is, emellett az állami és uniós projekteknek a finanszírozására is forrásokat biztosít.

“A 2019-es 2,1 százalék után 2020-ban 8 százalékos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya. Az idén pedig a gazdaság teljesítménye alapján a mutató várhatóan mérséklődni fog. A csökkenés mértéke viszont nagyban függ attól, hogy a kormányzat mennyit szán még gazdaságösztönzésre. Másképp fogalmazva, kérdés, hogy a kormány milyen ütemben szeretne kivezetni a járvány miatt bevezetett támogatásokat” - tette hozzá a szakember.